Kövess minket -on és -en!

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

A tisztek letartóztatták a 24 éves észak-melbourne-i fehér patriótát a helyszínen, majd kihallgatták a vádakkal kapcsolatban. Hersant, aki az első volt, akit 2023-ban elítéltek nyilvános nemzetiszocialista karlendítés bemutatása miatt, miután szigorították az állami törvényeket, később szabadon engedték, így később fog megjelenni a bíróság előtt. 

Nyolc másik férfit is kihallgattak a „nyilvános helyen tanúsított sértő viselkedés miatt”, és őket is perbe fogták.

A nemzetiszocialisták demonstrációja egy szombat délután történt, amikor körülbelül 30 fehér patrióta fekete ruhában kivonult a fő vasútállomásra, fajvédő jelszavakat skandálva és egy bannert tartva, amelyen az állt: „Mass Deportation Now” (Tömeges deportálást most). A demonstrációt a National Socialist Network szervezte, amely Ausztrália legnagyobb nemzetiszocialista és fehér fajvédő csoportja jelenleg.

A Victoria Police a csoport gyorsan szétverte, amikor a tisztek megérkeztek a helyszínre, ahol a rendőrség először elkobozta a bannert és egy zászlót.

Áprilisban Hersant és aktivista társa, Thomas Sewell már bíróság előtt állt egy ügyben egy túrázók elleni támadás ügyében, amely 2021. május 8-án történt a Cathedral Ranges State Parkban, Ausztráliában.

Sewellt ekkor 37 nap börtönre ítélték, de szabadon engedték, miután a bíróság elismerte, hogy több mint hat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, magánzárkában. Hersant ugyanekkor 200 óra közösségi szolgálatra ítélték.

Kövess minket -on és -en!

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.