Kövess minket -on és -en!

Stephan Balliet most a vádlottak padján ül, mert 2019. október 9-án, Jom Kippur ünnepén zsidókat akart lemészárolni.

Megpróbált behatolni a hallei zsinagógába, hogy aztán halomra ölje a zsidókat. Tervét nem tudta megvalósítani, dühében azonban agyonlőtt egy járókelőt, majd egy török bisztró vendégét. A rendőrség üldözőbe vette, menekülése során két további személyt megsebesített, s az egész akciót élőben közvetítette az interneten, 35 percen keresztül.

A videónak és a nyomozásnak köszönhetően másodpercről másodpercre pontosan tudni, mi és hogyan történt. Nem egészen három óra alatt zajlott le az esemény, 10 óra 55 perckor hagyta el szülei házát, s egy szelfivel jelezte, hogy ez a nap más lesz számára, mint a többi. 13 óra 40-kor vették őrizetbe Halle közelében, a B91-es jelzésű úton.

Szemtanúk szerint a férfi hidegvérű profiként követte el tettét. A török bisztrónál kiszemelt áldozata például már sebesülten menekült a hűtőszekrény mögé. Balliet erre felkiáltott: „Még mindig él?” Aztán közvetlen közelről két lövéssel kivégezte.

Röviddel a merénylet előtt az egyik internetes fórumon angol nyelven osztotta meg akciójának motívumait. Eredetileg egy mecset, vagy az antifa mozgalom központja ellen tervezett támadást, amelyeket biztonsági szempontból különösen könnyű célpontnak vélt. Mivel azonban valódi célpontjai a zsidók voltak, inkább mégis zsinagógában akart vérfürdőt rendezni. Véleménye szerint a nemzetközi zsidóságot terheli felelősség, hogy Európát elárasztották az iszlamisták. Jom Kippur napját azért választotta, mert azt remélte, hogy ilyenkor sok nem hívő zsidó is a zsinagógában tartózkodik, ami jelzi: kizárólag az a cél vezérelte, hogy minél több zsidón álljon bosszút.

A 28 éves Balliet ellen két ember megölése és 68-cal szembeni gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eljárást Szász-Anhalt tartomány legnagyobb bírósági termében, egy egykori magdeburgi könyvtárban rendezik. Az eljárás során állítólag fény derül arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogyan változott meg a szinte egész nap a világhálón szörföző Balliet személyisége. Ez azért is fontos, mert ettől is függhet, hogy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik-e és büntetését különlegesen őrzött intézményben kell-e letöltenie.

Ballietet május végén percekre őrizetlenül hagyták. Ekkor sikerült felmásznia a börtön 3,40 méteres falára, kis híján megszökött, az utolsó pillanatban fogták el. Azóta a magdeburgi börtön különlegesen őrzött cellájában tartják fogva.

Balliet eddig a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta, sőt, sajnálja, hogy végül egyetlen zsidót sem ölt meg. Kihallgatásai során rendre azt ismételgette, hogy a világban zajló negatív folyamatokért a zsidók a felelősek – írta a Spiegel. Ha sikerült volna elmenekülnie, a Harz-hegységben bújt volna meg és újabb merényleteket hajtott volna végre zsinagógák és mecsetek ellen.

Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.