Kövess minket -on és -en!

A hazai szélsőbaloldali, de még a nyíltan antifa felületek is megdöbbentő változásokon mentek keresztül az elmúlt napokban.

Kiderült, hogy a korábbi retorikájukkal ellentétesen „az erőszak még a szélsőjobb ellen sem fogadható el”, de nem mind vannak így ezzel.

Jámbor András és a Mérce nagy valószínűség szerint azért váltott hangnemet, mert tisztában voltak vele, hogy az egyik elfogott magyar származású elkövető Dobos Krisztina Ilona ezer szálon köthető hozzájuk:

A többi antifa felület részben attól tarthat, hogy az elfogottak az ő aktivistáik közül is bemondanak neveket a rendőrségnek, részben pedig rájöttek, hogy innentől kezdve nem tudnak úgy kilépni az utcára, hogy ne kelljen hátranézniük.

Múlt vasárnap óta özönlenek Nacionalista Zóna chatbot-jához az információk a hétvégi támadásokkal összefüggésben. Ide futott be egy hozzászólás képernyőfotója, amit egy titkos antifa Facebook-csoportban ejtett meg egy bizonyos Szabó Péter.

A hazai antifák jelentős része valóban retteg a hétvége bármilyen jellegű következményétől, Szabó azonban megpróbál életet rázni beléjük, kevés sikerrel. Néhány kiemelt idézet hozzászólásából: „Elmentek mostmár a picsába! Morál?! Egy az egyben?! Mi a vészterhes faszról pofáztok?!” Az antifa aktivista kirohanása azoknak az elvtársainak szól, akik megjegyezték, nem biztos, hogy korrekt volt nyolcan, felfegyverkezve egy embert lerohanni.

„Ez nem gyávaság, hanem hatékony rajtaütés” – fogalmaz az aktivista, majd részletesen fejtegeti, hogy a vörösterror olyan emblematikus alakjai, mint a partizánok, népi banditák, anarchista-kommunista-szindikalista mozgalmárok mindannyian ezekkel az eszközökkel éltek, és most vélhetőleg forognak a sírjukban, mert a magyar elvtársak szörnyülködnek. Azt javasolja nekik, hogy „szálljanak le a szivárványtrippes hippi-pónijukról”.

Azonban a lényeget a hozzászólás vége felé találjuk meg. Szabó megfogalmaz egy kritikát a támadással kapcsolatban. A taktikával teljes mértékben azonosul, de szerinte stratégiai hibát vétettek a támadók, ugyanis:

„Ha azon csámcsognátok, hogy miért pusztán véletlenszerűen felismert járókelők váltak célponttá és nem a mozgalmi szervezők, vezetők, propagandisták, stb azt érteném és még igazat is adnék… …a hangadó ideológusaikat, boltjaikat, kiadóikat így kell terrorizálni. Ha eltűnnek az utcáról nem lesz tömegbázisuk!”

Szabó ezzel a hozzászólásával valószínűleg okoz most fejfájást Jámbor Andrásnak, Varga „Nefelejcs” Gerinek, Csoma Lajosnak, Bertalan Andrásnak és a többi elvtársnak.

Most, hogy egyértelműen látszik, a hazai antifa rendelkezik olyan alakokkal, akik hajlanak további erőszakos cselekmények végrehajtására, továbbá egy olyan személy, aki brutális támadásokban vett részt pártpolitikai kapcsolatokkal is rendelkezik számos új kérdést is napirendre kell venni.

Az elmúlt években sokan legyintettek Magyarországon, amikor az antifa szóba került, azonban voltak, akik tudták, hogy hosszútávon bajt okozhatnak, így odafigyeltek rájuk. Látták, ahogy a sötétben építkeznek, szubkulturális vonalon toboroznak. Klubokat és egyéb intézményeket hoznak létre. Önkormányzati vonalakon már régebben, de Jámbor parlamenti mandátumával országgyűlési szinten „szakértőként” jelennek meg, és nem egy esetben nyilatkoznak. Jámbor saját maga mondta el, hogy fizetésének egy részét különböző civil szervezetek támogatására ajánlja fel…

Kripta, Népszíntér, Klub Vittula, Terem (Veszprém), Gólya. Ezek egytől egyig olyan helyek, ahol szépen csendben szervezkednek. De, most napfény világít be ezekbe a dohos pincékbe, és mindenki számára láthatóvá válnak azok a csótányok és patkányok, akik közvetve vagy közvetlenül felelősek a kialakult állapotokért.

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Szülővárosában, a nyugat-franciaországi La Trinité-sur-Merben szűk családi körben eltemették Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front alapítóját.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.