Kövess minket 
-on és 
-en!
Megdöbbentő hírekkel szembesülhetett a magyar nép hétfő délelőtt: otthon karácsonyozhat az egyik Deák téri magyargyilkos, mivel a bíróság egy szó nélkül hazaengedte a bűnelkövető cigányt.
Ezek szerint ma Magyarországon következmények nélkül lehet megkéselt, haldokló embereket a földön fejbe rugdalni. "Remek" kilátások a jövőre nézve.
Lassan Dunát lehetne rekeszteni azokból az eseményekből, amelyek a tíz éve "jobboldali" vezetésű országban bizonyítják, hogy ez a vezetés fele annyira sem jobboldali, mint ahogy fennhangon mondják magukról. Amíg Brüsszelben "sorsdöntő győzelmet" arattunk, vagy legalábbis Orbán Viktor így gondolja, addig Magyarországon a közbiztonság folyamatosan romlik, ha pedig el is kapnak valakit, azt az idegenszívű bíróság vagy igyekszik kiengedni, vagy minél kevesebb büntetést szab ki rá (mindemellett ne legyenek kétségeink, hogy ha magyarok csinálnának hasonlót cigányok kárára, úgy koppanna az életfogytiglan, ahogy nem szégyellne).
Meggyőződésem egyébként, hogy az ország vezetését, akár például Pintér Sándort, egyáltalán nem érdekli az ügy. Tőlük távol történt, ők nincsenek veszélyben. Amúgy is sokkal fontosabb és kifizetődőbb, ha inkább fenntartják a "biztonságos, irigyelt ország" látszatát, hiszen azzal lehet ébren tartani a köztévé híradójának emlőin nevelkedő szerencsétlenek hamis biztonságérzetét, no meg persze ebben a szellemben vándorolnak azok a bizonyos ikszek is a szavazólap "megfelelő" rubrikájába.
Pedig lehetne másképp is, csak hát nem velük. Nem ezzel a vezetéssel, nem itt és nem most, hanem egy őszinte jobboldali erővel, akik végre felnyitják a Fidesz bűvkörében (rém)álmukat átélő, egyébként jó szándékú tömegeket. Elvégre a rossz helyre szavazók "csupán" fenntartják ezeket az állapotokat, amelyek most vannak, az igazi "főzésből" már kimaradnak.
Nekik már nem lesz egy karácsonyuk sem. Sem otthon, sem máshol
A Deák téri mészároshoz hasonló alakok egyébként tucat számramászkálnak a társadalmunkban. Sok kis Jámbor Marcell vár arra, hogy ismét lecsapjon, hiszen mit üzen ez az igazságszolgáltatásnak csúfolt nagy kalap meleg, liberális kaki a bűnelkövetőknek? Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatást kínálunk! Rabolj, ölj nyugodtan (esetleg akár vegyítsd a kettőt), legrosszabb esetben is csak pár évet kapsz! Hiszen "nehéz gyerekkorod volt", amúgy is csak egy "fiú" vagy, sajnáltatunk is egy sort majd, a bőrödet meg a biztonság kedvéért úgyis kifehérítik majd minden politikailag korrekt médiumban, nehogy ez a szerencsétlen nép rájöjjön, honnan származol valójában. Persze utóbbival már elkéstek. Csak a legelvetemültebb liberálisokban nem létezik az egészséges előítélet (vagy inkább tapasztalat), jelen sorok írója nem egy baloldalival is beszélgetett már, akik nem kevésbé vannak tisztában a cigánybűnözés problémájával, mint egy jobboldali (nyíltan persze sosem fogják vállalni).
|
|
|
|
|
|
De hát mit is várunk egy olyan országban, ahol még egy tucat "vörös rongyokba" öltözött majomnak sem tudják érvényteleníteni az egyetemi félévét, amelyben amúgy sem csináltak semmit az "őrködésen" kívül? Ironikus, hogy ez a hír is mai. Elég nagy dózis így egyben, még a végén szertefoszlik Álomország illúziója.
Röviden és tömören: hosszútávon az európai típusú liberális demokráciák nem tarthatóak fent, hiszen létüknél, felfogásuknál fogva életellenesek. Persze a honalkotó nemzetek irányába. Ez az oktatás és a kultúra mellett az igazságszolgáltatásban mutatkozik meg a legegyértelműbben, ahol a bürokraták által agyoncsavart törvényeket csak az a bűnözőt védő ügyvéd nem használja fel a saját előnyére, amelyik nem akarja. Jogalkotásunk vesszőfutása nagyjából egyidős a népbíróságok létrejöttével, noha az ott tapasztalható eszetlen kommunista ámokfutást azóta természetesen felváltotta az "emberközpontú" liberális törvénykezés, amely valójában annyira "emberközpontú", amennyire a Vörös Hadsereg anno felszabadította az országot (semennyire).
Ugyanis az igazi emberközpontúság nálam valahol ott kezdődik, hogy a Deák téri áldozatok családjai ne azzal a tudattal üljenek le a szomorú karácsonyi asztalhoz, hogy alig fél évvel a mészárlás után az egyik elkövető már kinn is van onnan, ahol egész életében rohadnia kellene. De ha már itt tartunk, emberközpontú lehet bizonyos szempontból a halálbüntetés visszaállítása is. Persze ez az elhunytakat nem hozza vissza, a hiányukból fakadó űrt nem tünteti el, de a számtalan amerikai példából okulva hozhat egyfajta elégtételt az érintettek számára. Utóbbi biztonságos, nem kiforgatható kidolgozása persze nem egyszerű, jelen jogi keretek között pedig egyenesen lehetetlen, de visszatartó ereje vitathatatlan, és a jelenkorinál sokkal sikeresebb és erősebb társadalmak is alkalmazták, ha kellett.
Magyarország ezer sebből vérzik. Nem csak szó szerint, hanem átvitt értelemben is. Vívhatunk és megnyerhetünk akármennyi "csatát" Brüsszellel szemben, ha 40-50 év múlva nem lesz egyetlen utca sem az országban, ahol biztonságosan végig lehet sétálni éjszaka. Jó, ha ezt mindenki az eszébe vési!
Jogszolgáltatás helyett igazságszolgáltatást, félmegoldásokat végző áljobboldal helyett valódi nemzeti ellenállást!
