Kövess minket -on és -en!

Fokozott biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg hétfőn az Arany Hajnal nevű görög hazafias párt vezetőinek pere Athénban.

Hasonló tárgyalásra még nem volt példa Görögországban. Az ügynek összesen 72 vádlottja van, köztük Nikosz Mihaloliakosz pártvezér. Elsősorban bűnszövetkezetben való részvétellel vádolják őket, s többeket testi sértéssel és illegális fegyverviseléssel is. A NERIT görög állami televízió hétfőn arról számolt be, hogy az ülésterem zsúfolásig megtelt emberekkel. A perben mintegy száz ügyvéd vesz részt, és kereken 130 tanú tesz vallomást.

A vádlottak közül a legtöbben nem jelentek meg, ügyvédeik képviselik őket - tette hozzá a televíziós csatorna. A rendőrség már hétfőre virradó éjszaka lezárta az Athénhoz tartozó Pireusz kikötőváros egyik elővárosának szigorúan őrzött börtönének épületében lévő törvényszék környékét. Hétfőn több száz baloldali szimpatizáns gyűlt össze az épület közelében, hogy a "rasszizmus és a fasizmus" ellen tiltakozzon. Az Arany Hajnal vezetői tagadják az ellenük felhozott vádakat, szerintük a párt tagjai politikai boszorkányüldözés áldozatai. Ha bebizonyosodik a vádlottak bűnössége, akkor akár húsz év börtön is várhat rájuk. A párt ellen 2013 szeptemberében kezdődött hatósági eljárás, miután gyilkosság áldozatául esett egy kommunista görög rapper, és a bűntett szálai a párt egy önkénteséhez vezettek. Mihaloliakosz pár nappal később vizsgálati fogságba került, és azóta is rács mögött van, akárcsak több pártvezetőtársa. A testület vizsgálati fogságból vezényelte le az Arany Hajnal választási kampányát is, és nem eredménytelenül, mivel a január 25-én tartott görög parlamenti választáson a szavazatok 6,28 százalékát szerezte meg és csupán egyetlen mandátumot veszített a 2012-es szerepléséhez képest.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.