„Náci vészhelyzetet” hirdettek a kelet-németországi Drezda városában

Kövess minket -on és -en!

A szász szövetségi tartomány fővárosa, Drezda önkormányzata úgy döntött, hogy "náci vészhelyzetet" hirdet ki a városban. 

A kezdeményezés a Die Partei szatirikus politikai párt egyik képviselőjétől indult, de a jelek szerint kellő támogatásra talált a képviselő-testületben is, írja a Deutsche Welle.

Max Aschenbach szerint ugyanis a hazafias szélsőjobboldal előretörése komoly probléma a városban, amit helyi szinten is kezelni kell.

Programok

"Náci probléma van Drezdában, és tennünk kell ellene valamit."

A határozatban az áll, hogy "egyre több antidemokratokus, antipluralista, szélsőségesen jobboldali akció és attitűd jelenik meg a városban, egyre nagyobb vehemenciával, és ez ellen a városnak fel kell lépnie. Ez egyben egy felhívás arra, hogy a város megerősítse civil szervezeteit és kötelékeit, a demokratikus kultúrát, védje a kisebbségeket és az emberi jogokat, és kiálljon a szélsőjobboldali erőszak áldozatai mellett. És arra is, hogy küzdjünk a szélsőjobboldal attitűd és annak következményei, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia ellen, és erősítsük meg a demokratikus intézményeinkbe vetett hitett, értékeljük a sokszínűséget és gyakoroljunk szolidaritást."

Drezda márpedig nem egy eldugott kisváros: ez Szászország második legnagyobb városa, több mint 500 ezren lakják. 2015-ben és 2016-ban több zajos és országos hírű demonstráció zajlott a városban: a bevándorlóinvázió kitörését követően többször is tízezres nagyságrendű migránsellenes demonstrációk zajlottak az utcákon. 2015 októberében 15 ezer iszlámellenes és baloldali, illetve ellentüntető nézett farkasszemet egymással. Végül a nagyobb összecsapások elmaradtak.

2014-ben Drezdában jött létre az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen mozgalom, azaz a Pegida, a legpatriótább politikai formáció a német politikában, és jelenleg is ebben a nagyvárosban a legerősebb a radikális parlamenti párt, az Alternative für Deutschland, azaz az AfD is, amely a második legerősebb párt lett a szeptemberi tartományi választáson.

Kövess minket -on és -en!

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

A Barbarossa hadműveletben, amely világtörténelem legnagyobb katonai offenzívájaként vonult be a történelembe, több mint 3 millió német, és nagyjából 500 ezer, spanyol és francia önkéntes csapatokkal megtámogatott, román, magyar, szlovák, olasz, finn és horvát katona vett részt.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Cornelius Rost német hadifogolyként került egy szibériai ólombányába, és a második világháború után megszökött a szibériai munkatáborból. A tél csontig hatoló hidegében kelt át a sivár orosz sztyeppéken, ahol életveszélyes találkozások közepette indult hazafelé, a családjához.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Ez a cikk nem elszabadult vadállatok, hanem két harckocsi bemutatására vállalkozik. A német harckocsigyártás 1942. óta mind a mai napig előszeretettel nevezi el nagyragadozókról járműveit. A Panzer-V harckocsi közkeletű elnevezése a „párduc” volt.

A Bund Deutscher Mädel tagjai számára tilos volt a smink, kötelező a sport, és erény volt az önmegtartóztatás. Tökéletes, elkötelezett patrióta nőkké váltak.

Franciaországban már évek óta egy alacsony intenzitású etnikai háború zajlik, az idegen megszállók által évente felgyújtott 40 ezer gépkocsival, hogy rendszeres ámokfutásaiknak csak az anyagi természetű pusztításait említsük.

Háromezer katona és civil halt kínhalált a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban.

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő a kormány megalakításával bízta meg a nemzetiszocialista pártvezért.