Kövess minket -on és -en!

"Heil Hitler, Friedman úr" – fordult Horst Mahler az újságíróhoz, aki a német Vanity Fair magazin számára akarta meginterjuvolni az egykori baloldali terroristából holokauszttagadóvá lett aktivistát.

Az újságíró a zsidó származású Michel Friedman volt, aki Mahlerrel a holokausztról akart beszélgetni, ő azonban folyamatosan tagadta, hogy az megtörtént volna. Az interjú nemcsak sajtótörténetileg szólt nagyot, Friedman magánemberként ugyanis feljelentést is tett miatta: az interjú egész leirata szolgált bizonyítékul arra, hogy Mahler kimerítette az "uszítás" és a "holokauszttagadás" büntetőjogi tényállásait.

Horst Mahlert mindezekért 2009-ben ítélték el végül tizenkét évnyi szabadságvesztésre összesen 15 rendbeli uszítás miatt különböző német bíróságok. A börtönben súlyos fertőzést kapott, mostanra mindkét lábát – combból – amputálni kellett. Feltételesen szabadulhatott 2020. október 27-én. A nyolcvannégy éves, súlyos beteg Mahler mögött azonban nemcsak szélsőjobboldali múlt van, de az egész második világháború utáni német baloldal ellentmondásai is összesűrűsödnek életrajzában.

Mahler ugyanis csak az 1990-es évektől lett aktív a szélsőjobboldalon, előtte a hatvanas években még a baloldali terrorizmushoz csatlakozott, emiatt az egész hetvenes éveket is már börtönben töltötte.

Schröder belügyminisztere védte

Mahler jogot végzett, a hatvanas években lett ügyvéd Nyugat-Berlinben. Mivel számos baloldali egyetemistát védett, kapcsolatba került az ún. parlamenten kívüli ellenzék (APO) mozgalmával, amely baloldalról akarta a bonni köztársaságot megdönteni. Több egyetemista is tüntetett Mahler mellett rendszeresen Nyugat-Berlinben.

Mahler védte Rudi Dutschkét, a '68-as nyugatnémet diáklázadások legendás vezérét is. Amint ő képviselte a rendőrség elleni perben azon Benno Onnesorg családját is, akit 1967-ben a perzsa sah látogatása elleni tüntetésen ölt meg egy nyugatnémet (mint utóbb kiderült: az NDK-nak dolgozó) rendőr.

Rövid idő alatt a védenceihez radikalizálódott Mahler, aki 1970-ben részt vett a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalapításában.

Az első akciójuk az volt, hogy megpróbálták Andreas Baader baloldali terroristát kiszabadítani. Ezután Mahler rövid időre Jordániába menekült, a RAF ugyanis jó kapcsolatokat ápolt a palesztin terrorszervezetekkel, többüket ott is képezték ki.

Amikor azonban még 1970-ben visszatért Nyugat-Berlinbe, részt vett egy bankrablásban – itt már nem tudott meglépni. A perben Otto Schily, később szociáldemokrata belügyminiszter és Hans-Christian Ströbele, a Zöldek későbbi kreuzbergi parlamenti képviselője védte – sikertelenül, mert Mahlert 14 évnyi szabadságvesztésre ítélték. Elmondása szerint Schily vitte be neki a börtönbe a Hegel-összest, ami nagy hatást tett rá.

Később nemzetiszocialista fordulatát is a német idealizmus filozófusával igazolta.

A börtönben már elkezdett eltávolodni a szélsőbaloldaltól, ekkor a liberális Szabad Demokratákat (FDP) támogatta. Gerhart Baum, liberális belügyminiszterrel még a börtönévei alatt kiadott egy beszélgetős könyvecskét. A hetvenes évek az ún. szociálliberális koalíció időszaka, amikor az FDP a szociáldemokratákkal kormányzott közösen.

Mahler 1980-ban tudott feltételesen szabadulni.

A kérvényét egy akkori fiatal baloldali ügyvéd, bizonyos Gerhard Schröder írta.

Schröder 1998-as győzelme után Mahler másik ügyvédje, Otto Schily belügyminiszter lett.

Horst Mahler a kilencvenes évek közepétől kezdett folyamatosan jobbra tolódni: a baloldali hátteréből hozott Amerika-ellenességét egy őszintébb antiszemitizmusban gondolta tovább. Szerinte Németországot katonailag az amerikaiak, morálisan pedig a holokauszt okán a zsidók tartják megszállva. Ezért szerinte a német öngyűlöletből csak a holokauszttagadással lehet kitörni. Erről könyvet is írt 2000-ben a szélsőjobboldali Republikánusok párt elnökével.

Már ebben az időszakban kapcsolatba került a nemzetiszocialista nosztalgiára építő Nemzeti Demokrata Párttal (NPD), bár egyes kérdésekben még náluk is jobbrább állt. Mahler például eleve nem fogadja el a berlini köztársaságot, hanem továbbra is a német császárság jogrendjét tartja magára nézve kötelezőnek.

Németországban ezt a kört, akik ezt vallják, nevezik Reichsbürgereknek, azaz birodalmi polgároknak.

2003-ban hozta létre a Holokauszttagadás Áldozatainak Szövetségét, ezzel a holokauszttagadásnak – ami Németországban (is) súlyos büntetőjogi tényállás – intézményes keretet adott. Meg persze bizonyítékot arra, amikor mindezért 2009-ben – többek között az említett interjúja és zsidó Michel Friedmann feljelentése után – perbe vonták.

Tárgyalásán az ügyvéd végzettségű Mahler úgy tett, mintha ő lenne az ügyész, és a német császári büntetőtörvénykönyv alapján folyamatosan halálbüntetést kért az ügyében eljáró bírákra. 2009-ben ítélték el összesen 12 évre többrendbeli "holokauszttagadás" és "uszítás" miatt.

Mivel egészségügyi állapota folyamatosan romlott, 2016-ban szabadlábra bocsátották. Amikor azonban a bíróság ennek felülvizsgálatát mondta ki, Orbán Viktortól kért politikai menedékjogot. Mahler akkor azt írta, hogy "sorsomat a magyar nép Vezérének, Orbán Viktornak a kezébe helyezem", egyben kijelentve, hogy bízik "a magyar nép szabadságszeretetében". Azonban Mahlert már a soproni határátlépésekor, 2017 májusában őrizetbe vették, és visszatoloncolták Ausztriába, ahonnan újra visszakerült Németországba.

Horst Mahler 2020. október 27-én szabadult a börtönből. A Hegel-kötetek, amelyeket még 1970-ben kapott a börtönben, mostanra arra szolgálnak nála, hogy az általa az antikapitalizmussal azonosított német és a kapitalizmussal azonosítandó zsidó szellem dialektikus harcaként értelmezze a világtörténelmet. Ezáltal egyszemélyben sikerült neki a bal- és a jobbhegelianusok táborát gyarapítania.

Kövess minket -on és -en!

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Goebbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.