120 tetoválószalon csatlakozott a horogkereszt népszerűsítéséhez Dániában

Kövess minket -on és -en!

120 tetoválószalon csatlakozott Dániában a "Tanuld meg szeretni a horogkeresztet" mozgalomhoz.

A kezdeményezés célja az volt, hogy rámutasson, nem a német nemzetiszocialisták, illetve Adolf Hitler "találta fel" a horogkeresztet. A horogkereszt vagy - szanszkrit nevén - szvasztika az ősi Indiában és Kínában a halhatatlanség, illetve a jó szerencse jelképe volt, de Európa összes népének ősi motívumaiban is fellelhető, ugyanúgy a skandináv viking kultúrában, mint az ókori hellén civilizáció nyomai vagy a kelta, illetve hun/magyar harcosok fennmaradt tárgyi emlékei között.

 A 20. század elején, még a nemzetiszocializmus előretörését megelőzően a szvasztika használata Európában és az Egyesült Államokban is reneszánszát élte. Többek közt a Coca-Cola Company is felhasználta termékei reklámozására. Finnország mellett Lettország és Lengyelország is alkalmazta hadijelvényként, de még a magyar motívumok között is megjelenik, tekerőlevél néven. Finnország elnöki zászlajában a mai napig szerepel a horogkereszt, a zászlót közel 100 éve használják ilyen formában.

Az 1920-as években a német nemzetiszocialista párt, később a III. Birodalom hivatalos jelképe lett, így a világ a második világháború után kizárólag az "ördögien gonosz nácikkal" azonosították és a mai napig szűnni nem akaró náciellenes zsidó propaganda hatására az egész nyugati világ számára egybeforrt a jelentése a "nácizmussal". Európa számtalan országában börtön is járhat a megjelenítéséért, viszont az angolszász országokban, de például Dániában sem korlátozták soha a használatát.

Archívum

A dán tetoválószalonok akciója azt hivatott szolgálni, hogy az emberek megismerkedjenek a szimbólum eredeti jelentésével, és büszkén viseljék azt a testükön, akár viking őseik vagy a germán, kelta, hun/magyar harcosok, a távol-keleti kultúrákat majmoló nyugati hipszterek pedig a szerencse jelképeként hordassák azt magukon.

Az akció óriási sikert aratott, a New York Post által megszólaltatott szalon vezetője azt mondta, hosszú sorok kígyóztak az üzlet előtt az ingyen tetoválásért, ami egyébként 180 dollárba (40 ezer forint) került volna. Zsidó szervezetek tiltakozásukat fejezték ki az akció miatt, annak ellenére, hogy mindenkinek, aki kérte az ingyen tetoválást, előtte írásos nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy nem "náci".

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Az 1943-as Magyarság Évkönyvegyik tanulmánya a parasztság helyzetével foglalkozik. Egy olyan réteggel, amely mindig Magyarország boldogulásának egyik kulcsszereplője volt az évszázadok során.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

A Luftwaffe vezetői korán felismerték, hogy egy képzett pilóta nagyon sokat ér.

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül titkos hadsereget hoztak létre.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

A történelem folyamán még egyetlen nemzedék sem kényszerült arra, hogy ennyiféle kombinált élettényezőket kezeljen.

A IV. SS-páncéloshadtestet először 1943. augusztus 5-én kezdték szervezni, de ekkor még nem volt elég rendelkezésre álló alakulat, így a szervezést 1944. márciusában leállították.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

„Amerika gengszterei egyszerre repülőtisztek lettek... A cél gyilkolni, rombolni, pusztítani, aztán haza Amerikába, ahol már vár a viszki, a görl, és a vérdíj”, írta a Magyar Szó a főváros bombázási szezonjának kezdő hónapjában.