Trump-szimpatizánsok csaptak össze az antifával Portlandben

Kövess minket -on és -en!

Jobboldali demonstrálók és baloldali tüntetők csaptak össze az Egyesült Államokban, az oregoni Portland városában.

Az összecsapást rohamrendőrök oszlatták szét, legalább 15 embert letartóztattak. A Trump Szólásszabadság Rally névre keresztelt jobboldali demonstrációt a városháza melletti téren tartották, amikor ellentüntetők jóval nagyobb csapata érkezett és inzultálni kezdte a demonstrálókat.

A Donald Trump amerikai elnök ellen is tüntetők, akik közül sokan fekete maszkot viseltek, “Antifasiszta Akció” feliratú zászlókat lengettek és “nácik, haza!” kiáltásokat hallattak, a Trump-hívők közül sokak kezében amerikai nemzeti lobogó volt és azt skandálták: “USA, USA”. Az ellentüntetők köveket és üvegflakonokat hajigáltak, s amikor a helyzet kezdett elfajulni, rohamrendőrök léptek közbe. Mintegy 200 embert elkülönítettek, egyenként igazoltatták és lefotózták őket, és csak ezt követően engedték el őket.

Archívum

A letartóztatásokkal egyidejűleg a rendőrök vadászkéseket és fegyvereket is elkoboztak. A CNN hírtelevízió helyszínről tudósító munkatársa szerint a letartóztatottak főként a baloldali tüntetők táborából kerültek ki.

A városban több mint egy hete nagy a feszültség. A helyiérdekű vasúton ugyanis május 26-án egy 35 éves – a mainstream média tálalásában a "fehérek felsőbbrendűségét hirdető" – férfi inzultált egy muszlim fejkendőt viselő tinédzser lányt, s a védelmére kelő három férfi közül kettőt halálra késelt, a harmadikat pedig súlyosan megsebesítette.

Az elkövető, Jeremy Christian - aki ellen gyilkosság miatt már vádat is emeltek -, arra hivatkozott, hogy “szólásszabadság van”, és jogában állt muszlim fejkendője miatt megjegyzéseket tenni a lányra. A tüntetést olyan jobboldali csoportok szervezték, amelyek az amerikai alkotmányban garantált szólásszabadságot védelmezik. Portland polgármestere, Ted Wheeler – a városban uralkodó feszült légkörre hivatkozva – arra kérte a szövetségi hatóságokat, hogy vonják vissza a demonstrációra kiadott engedélyt. Ez azért nem történt meg, mert az engedélyt már hetekkel a késelés előtt kiadták.

Kövess minket -on és -en!

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom területi törekvéseinek egy fejezete mára csaknem elfeledetté vált: az antarktiszi expedíció.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

1938-ban az első bécsi döntés, felülírva a trianoni rablóbékét, visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben pedig a Magyar Királyi Honvédség bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult.

Lehet, hogy Marxnak – ha némi fáziskéséssel is – végül igaza lesz?

Pakisztáni muszlimok és indiai hinduk momentán éppen csatatérré változtatnak angol városokat, kicsiben illusztrálva azt, ami Franciaországra vár nagyban.

Megszállottan légvárakat építeni – talán ez lehetne a mottója annak a "tudományos" műnek, amelyet a washingtoni Amerikai Egyetem két oktatója, a fehér Leonard Steinhorn és a fekete Barbara Diggs-Brown követett el az amerikai négerek immár évtizedek óta (hiába) remélt beilleszkedéséről. 

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

Manapság Európában népességcserés gyarmatosítás zajlik, amely legkésőbb az évszázad végére drasztikusan meg fogja változtatni a fehér kontinens etnokulturális arculatát.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

A köztudatban a Waffen-SS-ről olyan általános kép alakult ki, mintha egy teljesen gépesített, igen korszerűen felszerelt és kiképzett, nemzetiszocialista szellemben nevelt szuper párthadsereg lett volna. Ez a felfogás azonban csak részben felel meg a hadtörténeti tényeknek.

70 évvel a második világháború vége után az egyik volt auschwitzi rab, Joseph Harmatz egy interjúban azt mondta, hogy a legjobban azt sajnálja, hogy végül nem sikerült németeket ölnie bosszúból.