Kövess minket -on és -en!

A Nagynémet Birodalom körüli rejtélyekre eddig is számos összeesküvés-elmélet épült, a közelmúltban talált titokzatos érme pedig csak népszerűsíti a legendákat.

Történelmi korszakok jönnek és mennek, a divatok és kultúrák folyamatosan változnak, de néhány dolog mégis örök. Akadnak olyan rejtélyek, amelyek már a kezdetek óta izgatják az emberek fantáziáját és hiába a tudományos fejlődés, még mindig nem sikerült megnyugtató választ találni rájuk. Ezek közül talán a két legfontosabb, az időutazás és a párhuzamos valóságok, vagy párhuzamos univerzumok létezése.

Az időutazást senkinek sem kell bemutatni. Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk a múltba, hány korábban elkövetett hibánkat tudnánk jóvá tenni. Vagy éppen előre utazni a távoli jövőbe és onnan olyan tudásmorzsákkal felvértezve visszatérni, amelyek segítségével pillanatok alatt megoldhatóvá válna a mai emberiség valamennyi problémája. Talán nehéz elhinni, de a leghíresebb időutazással foglalkozó tudományos fantasztikus könyvek egyike, a H. G. Wells által írt Az időgép, 1895-ben került kiadásra. Valóságos látnoki képességre vall, hogy egy író ennyire megelőzze a korát témaválasztásával.

A párhuzamos univerzumok kérdése pedig legalább annyira izgalmas, ha nem még izgalmasabb, mint az időutazás. Ennek az a lényege, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amelyben a Föld található és mi élünk, hanem akár végtelen számú más univerzum is létezhet, amelyek mindegyike lehet hasonló a miénkhez, vagy éppen attól teljesen eltérő. Lehet, hogy máshogy működnek a fizika szabályai, de az is lehet, hogy egy alternatív Földön ugyanazok a szabályok, csak éppen a mi ottani énünk élete vett más fordulatot. A témával elsőként Andrej Linde orosz fizikus foglalkozott még az 1980-as évek elején. Akkoriban kevesen figyeltek fel vadnak ható elméletére, azóta azonban már a tudomány is elfogadta ennek lehetőségét és számos tudományág foglalkozik a kérdéssel. A téma népszerűségét jól mutatja, hogy hány könyv és film is meglovagolta.

2018-ban Mexikóban Diego Aviles rejtélyes érmét talált egy építkezés helyszínén. Egészen addig nem is tulajdonított nagy jelentőséget a pénznek, amíg tüzetesebben szemügyre nem vette. Ekkor viszont valami olyat látott, amire még álmában sem gondolt volna.

A pénzérmét horogkeresztes szimbólumok díszitették és németül az „Új Németország” és a „Mindenki egy nemzetben” felirat volt olvasható rajta. Már önmagában ez is érdekes lenne, de az igazi érdekességet nem ez jelentette, hanem a pénzen található dátum. Ennek tanulsága szerint 2039-ből származott a talált fizetőeszköz.

A mexikói férfi nem értette, ez hogyan lehetséges, majd az éremről készített és az internetre feltöltött képei is villámgyorsan kezdtek terjedni és többeknek is volt egy fantamagóriája, mi állhat a titokzatos eset hátterében.

Az összeesküvés-elméletekben utazó, szenzációhajhász brit Daily Star cikke szerint természetesen az időutazás és a párhuzamos univerzumok létezésére gondoltak. Szerintük ez az eset „mindennél jobban bizonyítja azt, amiről eddig csak sejtéseink voltak”. Egy párhuzamos valóságban pedig elképzelhető, hogy a Nagynémet Birodalomnak sikerült megnyerni a háborút és 2039-ben valóban egyesítette a Földet.

Ez a gondolat már a világhírű tudományos fantasztikus szerző Philip K. Dick 1962-ben Az ember a Fellegvárban címen megjelent regényében is megjelent, amiből filmet is készítettek az Amazon közreműködésével. Ott is egy a németek által uralt alternatív valóság került bemutatásra. A kultikus könyvből 2015-ben televíziós feldolgozás is készült azonos címmel.

Kövess minket -on és -en!

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.