Kövess minket -on és -en!

A Nagynémet Birodalom körüli rejtélyekre eddig is számos összeesküvés-elmélet épült, a közelmúltban talált titokzatos érme pedig csak népszerűsíti a legendákat.

Történelmi korszakok jönnek és mennek, a divatok és kultúrák folyamatosan változnak, de néhány dolog mégis örök. Akadnak olyan rejtélyek, amelyek már a kezdetek óta izgatják az emberek fantáziáját és hiába a tudományos fejlődés, még mindig nem sikerült megnyugtató választ találni rájuk. Ezek közül talán a két legfontosabb, az időutazás és a párhuzamos valóságok, vagy párhuzamos univerzumok létezése.

Az időutazást senkinek sem kell bemutatni. Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk a múltba, hány korábban elkövetett hibánkat tudnánk jóvá tenni. Vagy éppen előre utazni a távoli jövőbe és onnan olyan tudásmorzsákkal felvértezve visszatérni, amelyek segítségével pillanatok alatt megoldhatóvá válna a mai emberiség valamennyi problémája. Talán nehéz elhinni, de a leghíresebb időutazással foglalkozó tudományos fantasztikus könyvek egyike, a H. G. Wells által írt Az időgép, 1895-ben került kiadásra. Valóságos látnoki képességre vall, hogy egy író ennyire megelőzze a korát témaválasztásával.

A párhuzamos univerzumok kérdése pedig legalább annyira izgalmas, ha nem még izgalmasabb, mint az időutazás. Ennek az a lényege, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amelyben a Föld található és mi élünk, hanem akár végtelen számú más univerzum is létezhet, amelyek mindegyike lehet hasonló a miénkhez, vagy éppen attól teljesen eltérő. Lehet, hogy máshogy működnek a fizika szabályai, de az is lehet, hogy egy alternatív Földön ugyanazok a szabályok, csak éppen a mi ottani énünk élete vett más fordulatot. A témával elsőként Andrej Linde orosz fizikus foglalkozott még az 1980-as évek elején. Akkoriban kevesen figyeltek fel vadnak ható elméletére, azóta azonban már a tudomány is elfogadta ennek lehetőségét és számos tudományág foglalkozik a kérdéssel. A téma népszerűségét jól mutatja, hogy hány könyv és film is meglovagolta.

2018-ban Mexikóban Diego Aviles rejtélyes érmét talált egy építkezés helyszínén. Egészen addig nem is tulajdonított nagy jelentőséget a pénznek, amíg tüzetesebben szemügyre nem vette. Ekkor viszont valami olyat látott, amire még álmában sem gondolt volna.

A pénzérmét horogkeresztes szimbólumok díszitették és németül az „Új Németország” és a „Mindenki egy nemzetben” felirat volt olvasható rajta. Már önmagában ez is érdekes lenne, de az igazi érdekességet nem ez jelentette, hanem a pénzen található dátum. Ennek tanulsága szerint 2039-ből származott a talált fizetőeszköz.

A mexikói férfi nem értette, ez hogyan lehetséges, majd az éremről készített és az internetre feltöltött képei is villámgyorsan kezdtek terjedni és többeknek is volt egy fantamagóriája, mi állhat a titokzatos eset hátterében.

Az összeesküvés-elméletekben utazó, szenzációhajhász brit Daily Star cikke szerint természetesen az időutazás és a párhuzamos univerzumok létezésére gondoltak. Szerintük ez az eset „mindennél jobban bizonyítja azt, amiről eddig csak sejtéseink voltak”. Egy párhuzamos valóságban pedig elképzelhető, hogy a Nagynémet Birodalomnak sikerült megnyerni a háborút és 2039-ben valóban egyesítette a Földet.

Ez a gondolat már a világhírű tudományos fantasztikus szerző Philip K. Dick 1962-ben Az ember a Fellegvárban címen megjelent regényében is megjelent, amiből filmet is készítettek az Amazon közreműködésével. Ott is egy a németek által uralt alternatív valóság került bemutatásra. A kultikus könyvből 2015-ben televíziós feldolgozás is készült azonos címmel.

Kövess minket -on és -en!

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.