Kövess minket -on és -en!

A Nagynémet Birodalom körüli rejtélyekre eddig is számos összeesküvés-elmélet épült, a közelmúltban talált titokzatos érme pedig csak népszerűsíti a legendákat.

Történelmi korszakok jönnek és mennek, a divatok és kultúrák folyamatosan változnak, de néhány dolog mégis örök. Akadnak olyan rejtélyek, amelyek már a kezdetek óta izgatják az emberek fantáziáját és hiába a tudományos fejlődés, még mindig nem sikerült megnyugtató választ találni rájuk. Ezek közül talán a két legfontosabb, az időutazás és a párhuzamos valóságok, vagy párhuzamos univerzumok létezése.

Az időutazást senkinek sem kell bemutatni. Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk a múltba, hány korábban elkövetett hibánkat tudnánk jóvá tenni. Vagy éppen előre utazni a távoli jövőbe és onnan olyan tudásmorzsákkal felvértezve visszatérni, amelyek segítségével pillanatok alatt megoldhatóvá válna a mai emberiség valamennyi problémája. Talán nehéz elhinni, de a leghíresebb időutazással foglalkozó tudományos fantasztikus könyvek egyike, a H. G. Wells által írt Az időgép, 1895-ben került kiadásra. Valóságos látnoki képességre vall, hogy egy író ennyire megelőzze a korát témaválasztásával.

A párhuzamos univerzumok kérdése pedig legalább annyira izgalmas, ha nem még izgalmasabb, mint az időutazás. Ennek az a lényege, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amelyben a Föld található és mi élünk, hanem akár végtelen számú más univerzum is létezhet, amelyek mindegyike lehet hasonló a miénkhez, vagy éppen attól teljesen eltérő. Lehet, hogy máshogy működnek a fizika szabályai, de az is lehet, hogy egy alternatív Földön ugyanazok a szabályok, csak éppen a mi ottani énünk élete vett más fordulatot. A témával elsőként Andrej Linde orosz fizikus foglalkozott még az 1980-as évek elején. Akkoriban kevesen figyeltek fel vadnak ható elméletére, azóta azonban már a tudomány is elfogadta ennek lehetőségét és számos tudományág foglalkozik a kérdéssel. A téma népszerűségét jól mutatja, hogy hány könyv és film is meglovagolta.

2018-ban Mexikóban Diego Aviles rejtélyes érmét talált egy építkezés helyszínén. Egészen addig nem is tulajdonított nagy jelentőséget a pénznek, amíg tüzetesebben szemügyre nem vette. Ekkor viszont valami olyat látott, amire még álmában sem gondolt volna.

A pénzérmét horogkeresztes szimbólumok díszitették és németül az „Új Németország” és a „Mindenki egy nemzetben” felirat volt olvasható rajta. Már önmagában ez is érdekes lenne, de az igazi érdekességet nem ez jelentette, hanem a pénzen található dátum. Ennek tanulsága szerint 2039-ből származott a talált fizetőeszköz.

A mexikói férfi nem értette, ez hogyan lehetséges, majd az éremről készített és az internetre feltöltött képei is villámgyorsan kezdtek terjedni és többeknek is volt egy fantamagóriája, mi állhat a titokzatos eset hátterében.

Az összeesküvés-elméletekben utazó, szenzációhajhász brit Daily Star cikke szerint természetesen az időutazás és a párhuzamos univerzumok létezésére gondoltak. Szerintük ez az eset „mindennél jobban bizonyítja azt, amiről eddig csak sejtéseink voltak”. Egy párhuzamos valóságban pedig elképzelhető, hogy a Nagynémet Birodalomnak sikerült megnyerni a háborút és 2039-ben valóban egyesítette a Földet.

Ez a gondolat már a világhírű tudományos fantasztikus szerző Philip K. Dick 1962-ben Az ember a Fellegvárban címen megjelent regényében is megjelent, amiből filmet is készítettek az Amazon közreműködésével. Ott is egy a németek által uralt alternatív valóság került bemutatásra. A kultikus könyvből 2015-ben televíziós feldolgozás is készült azonos címmel.

Kövess minket -on és -en!

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.