Kövess minket -on és -en!

A Nagynémet Birodalom körüli rejtélyekre eddig is számos összeesküvés-elmélet épült, a közelmúltban talált titokzatos érme pedig csak népszerűsíti a legendákat.

Történelmi korszakok jönnek és mennek, a divatok és kultúrák folyamatosan változnak, de néhány dolog mégis örök. Akadnak olyan rejtélyek, amelyek már a kezdetek óta izgatják az emberek fantáziáját és hiába a tudományos fejlődés, még mindig nem sikerült megnyugtató választ találni rájuk. Ezek közül talán a két legfontosabb, az időutazás és a párhuzamos valóságok, vagy párhuzamos univerzumok létezése.

Az időutazást senkinek sem kell bemutatni. Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk a múltba, hány korábban elkövetett hibánkat tudnánk jóvá tenni. Vagy éppen előre utazni a távoli jövőbe és onnan olyan tudásmorzsákkal felvértezve visszatérni, amelyek segítségével pillanatok alatt megoldhatóvá válna a mai emberiség valamennyi problémája. Talán nehéz elhinni, de a leghíresebb időutazással foglalkozó tudományos fantasztikus könyvek egyike, a H. G. Wells által írt Az időgép, 1895-ben került kiadásra. Valóságos látnoki képességre vall, hogy egy író ennyire megelőzze a korát témaválasztásával.

A párhuzamos univerzumok kérdése pedig legalább annyira izgalmas, ha nem még izgalmasabb, mint az időutazás. Ennek az a lényege, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amelyben a Föld található és mi élünk, hanem akár végtelen számú más univerzum is létezhet, amelyek mindegyike lehet hasonló a miénkhez, vagy éppen attól teljesen eltérő. Lehet, hogy máshogy működnek a fizika szabályai, de az is lehet, hogy egy alternatív Földön ugyanazok a szabályok, csak éppen a mi ottani énünk élete vett más fordulatot. A témával elsőként Andrej Linde orosz fizikus foglalkozott még az 1980-as évek elején. Akkoriban kevesen figyeltek fel vadnak ható elméletére, azóta azonban már a tudomány is elfogadta ennek lehetőségét és számos tudományág foglalkozik a kérdéssel. A téma népszerűségét jól mutatja, hogy hány könyv és film is meglovagolta.

2018-ban Mexikóban Diego Aviles rejtélyes érmét talált egy építkezés helyszínén. Egészen addig nem is tulajdonított nagy jelentőséget a pénznek, amíg tüzetesebben szemügyre nem vette. Ekkor viszont valami olyat látott, amire még álmában sem gondolt volna.

A pénzérmét horogkeresztes szimbólumok díszitették és németül az „Új Németország” és a „Mindenki egy nemzetben” felirat volt olvasható rajta. Már önmagában ez is érdekes lenne, de az igazi érdekességet nem ez jelentette, hanem a pénzen található dátum. Ennek tanulsága szerint 2039-ből származott a talált fizetőeszköz.

A mexikói férfi nem értette, ez hogyan lehetséges, majd az éremről készített és az internetre feltöltött képei is villámgyorsan kezdtek terjedni és többeknek is volt egy fantamagóriája, mi állhat a titokzatos eset hátterében.

Az összeesküvés-elméletekben utazó, szenzációhajhász brit Daily Star cikke szerint természetesen az időutazás és a párhuzamos univerzumok létezésére gondoltak. Szerintük ez az eset „mindennél jobban bizonyítja azt, amiről eddig csak sejtéseink voltak”. Egy párhuzamos valóságban pedig elképzelhető, hogy a Nagynémet Birodalomnak sikerült megnyerni a háborút és 2039-ben valóban egyesítette a Földet.

Ez a gondolat már a világhírű tudományos fantasztikus szerző Philip K. Dick 1962-ben Az ember a Fellegvárban címen megjelent regényében is megjelent, amiből filmet is készítettek az Amazon közreműködésével. Ott is egy a németek által uralt alternatív valóság került bemutatásra. A kultikus könyvből 2015-ben televíziós feldolgozás is készült azonos címmel.

Kövess minket -on és -en!

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.