Kövess minket -on és -en!

A Nagynémet Birodalom körüli rejtélyekre eddig is számos összeesküvés-elmélet épült, a közelmúltban talált titokzatos érme pedig csak népszerűsíti a legendákat.

Történelmi korszakok jönnek és mennek, a divatok és kultúrák folyamatosan változnak, de néhány dolog mégis örök. Akadnak olyan rejtélyek, amelyek már a kezdetek óta izgatják az emberek fantáziáját és hiába a tudományos fejlődés, még mindig nem sikerült megnyugtató választ találni rájuk. Ezek közül talán a két legfontosabb, az időutazás és a párhuzamos valóságok, vagy párhuzamos univerzumok létezése.

Az időutazást senkinek sem kell bemutatni. Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk a múltba, hány korábban elkövetett hibánkat tudnánk jóvá tenni. Vagy éppen előre utazni a távoli jövőbe és onnan olyan tudásmorzsákkal felvértezve visszatérni, amelyek segítségével pillanatok alatt megoldhatóvá válna a mai emberiség valamennyi problémája. Talán nehéz elhinni, de a leghíresebb időutazással foglalkozó tudományos fantasztikus könyvek egyike, a H. G. Wells által írt Az időgép, 1895-ben került kiadásra. Valóságos látnoki képességre vall, hogy egy író ennyire megelőzze a korát témaválasztásával.

A párhuzamos univerzumok kérdése pedig legalább annyira izgalmas, ha nem még izgalmasabb, mint az időutazás. Ennek az a lényege, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amelyben a Föld található és mi élünk, hanem akár végtelen számú más univerzum is létezhet, amelyek mindegyike lehet hasonló a miénkhez, vagy éppen attól teljesen eltérő. Lehet, hogy máshogy működnek a fizika szabályai, de az is lehet, hogy egy alternatív Földön ugyanazok a szabályok, csak éppen a mi ottani énünk élete vett más fordulatot. A témával elsőként Andrej Linde orosz fizikus foglalkozott még az 1980-as évek elején. Akkoriban kevesen figyeltek fel vadnak ható elméletére, azóta azonban már a tudomány is elfogadta ennek lehetőségét és számos tudományág foglalkozik a kérdéssel. A téma népszerűségét jól mutatja, hogy hány könyv és film is meglovagolta.

2018-ban Mexikóban Diego Aviles rejtélyes érmét talált egy építkezés helyszínén. Egészen addig nem is tulajdonított nagy jelentőséget a pénznek, amíg tüzetesebben szemügyre nem vette. Ekkor viszont valami olyat látott, amire még álmában sem gondolt volna.

A pénzérmét horogkeresztes szimbólumok díszitették és németül az „Új Németország” és a „Mindenki egy nemzetben” felirat volt olvasható rajta. Már önmagában ez is érdekes lenne, de az igazi érdekességet nem ez jelentette, hanem a pénzen található dátum. Ennek tanulsága szerint 2039-ből származott a talált fizetőeszköz.

A mexikói férfi nem értette, ez hogyan lehetséges, majd az éremről készített és az internetre feltöltött képei is villámgyorsan kezdtek terjedni és többeknek is volt egy fantamagóriája, mi állhat a titokzatos eset hátterében.

Az összeesküvés-elméletekben utazó, szenzációhajhász brit Daily Star cikke szerint természetesen az időutazás és a párhuzamos univerzumok létezésére gondoltak. Szerintük ez az eset „mindennél jobban bizonyítja azt, amiről eddig csak sejtéseink voltak”. Egy párhuzamos valóságban pedig elképzelhető, hogy a Nagynémet Birodalomnak sikerült megnyerni a háborút és 2039-ben valóban egyesítette a Földet.

Ez a gondolat már a világhírű tudományos fantasztikus szerző Philip K. Dick 1962-ben Az ember a Fellegvárban címen megjelent regényében is megjelent, amiből filmet is készítettek az Amazon közreműködésével. Ott is egy a németek által uralt alternatív valóság került bemutatásra. A kultikus könyvből 2015-ben televíziós feldolgozás is készült azonos címmel.

Kövess minket -on és -en!

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Ki árja, félvér, nem-árja – a félvérek és nem-árják jogállása – a nem-árják állampolgársága, házassága, hivatalviselése – a harctéri szolgálatból eredő kiváltságok, ésatöbbi.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.