Kövess minket 
-on és 
-en!
"Minden csap nyitva, gyújtás bekapcsolva, a kiegyenlítőmű kissé faroknehéz, jól be vagyok kötve, szemüvegen keresztül jól látok, indulhatunk!" Frankó Endre nyugalmazott főhadnagy sosem felejti el a mondókát, amellyel repülései előtt ellenőrizte, hogy minden rendben van-e a felszálláshoz.
A legendás Puma vadászrepülő század Magyarországon élő utolsó pilótája újra láthatta azt a típusú gépet, amellyel bevetéseit teljesítette: egy Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgépet állítottak ki a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban.
Ez a típus a második világháború egyik legjobb vadászgépe volt, a Puma-század pilótái ezzel védték a magyar légteret, mégsem maradt egyetlen példánya sem hazánkban. A krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum adta kölcsön a saját Messerschmittét...
"Mivel tudtuk, hogy ez mennyire fontos a magyar repüléstörténet szerelmeseinek, hogy nem volt ilyen gép a második világháború lezárása óta Magyarországon, megtekinthető, körbejárható, fotózható, és mindenképpen szerettük volna ezt itt tudni Magyarországon, ha csak rövid időre is, de bemutatni a magyar nagyközönségnek" - mondta Kovács Ákos, a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum igazgatója.
Hadtörténeti szempontból nagy jelentősége van annak, hogy a gépet kiállították Magyarországon Magó Károly zászlós, a Magyar Honvédség Szolnok Helikopter Bázisának kutatója szerint. A szakértő elmondta stábunknak, hogy az ötvenes években a Horthy-korszakhoz kötődő tárgyi emlékeket eltüntették, így a Messerschmittekből nem maradt ép példány, korábban, amikor a magyar csapatok visszahúzódtak a Vörös Hadsereg elől, sok repülőgép nyugatra került.
|
|
|
|
|
|
Frankó Endre nyugalmazott főhadnagy - MTI/Mészáros János
Több Messerschmitt le is zuhant Magyarországon, ezeknek úgy maradtak meg egyes darabjai, hogy a civilek elhoztak belőle darabokat, beépítették falusi udvarokon, tanyákon, készült belőlük kerítés vagy háztető. "A helyiek azzal, hogy ezt eltették, fontos technikatörténeti emlékeket tároltak" - mondta el a zászlós. "A háború után nem maradt használható példány Magyarországon, csak a lezuhant gépek egy-egy darabja vagy alkatrésze került elő az elmúlt évtizedekben. A Messerschmitt kiállítása ipartörténeti jelentőségű is, mert Győrben mintegy 600 ilyen repülőgépet gyártottak, a magyar ipar képes volt arra, hogy elsővonalbeli vadászgépet gyártson a háború idején.
"Biztosan állítható erről a gépről, hogy egy legenda volt, hiszen a második világháborúban nagyon sok híres pilóta repült vele, nagyon sok légi győzelmet arattak vele, a legeredményesebb német ászok is ilyen típusokon repültek. Én úgy gondolom, hogy ez a repülőgép azzal, hogy Magyarországra került, nem csak egy tárgyi emlék került ide, hanem egy kicsit visszaidézi azt az időszakot, amikor a magyar pilóták ilyen gépekkel harcoltak hősiesen, és haltak hősi halált Magyarország fölött" - tette hozzá.
A Messzer becenevű repülőgépet jövő év március 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
"A magyar vadászpilótáknak általában többszörös túlerővel kellett megküzdeniük a második világháborúban, képességeik és az úgynevezett Messzer technikai tulajodonságai azonban rendkívül ütőképessé tették őket. Régi pilóták szerint ezzel a géppel madárnak érezhette magát az ember." - mondta az Euronews tudósítója.
