Kövess minket -on és -en!

Az 1944-es bombázás után pánikszerűen menekülőket géppuskatűz alá vették, ezért nagyon sok volt a civil áldozat is.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közösen emlékezett meg Beregszász 1944. október 9-i szovjet bombázásának mintegy 250 áldozatáról.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közös megemlékezésének első helyszínén, a beregszászi köztemető honvédparcellájában Szilágyi Mátyás főkonzul felidézte a 77 évvel ezelőtti eseményeket

A várost a háború addigi időszakában egyszer sem érte légitámadás. Azon a tragikus napon 27 szovjet bombázó mért légicsapást a beregszászi vasútállomásra és környékére. A támadás a vasúti híd, az állomás épülete és vágányhálózata, valamint egy sebesülteket szállító vasúti szerelvény ellen irányult, de a környék lakóépületeire is számos bomba hullott. A pánikszerűen menekülőket géppuskatűz alá vették, ezért nagyon sok volt a civil áldozat is.

A történtekről a szovjet időkben nem lehetett nyíltan beszélni, - mondta Szilágyi Mátyás. „Létfontosságú, hogy a közösség kegyeleti kultúrájának, intézményes nemzeti történelmének, történelmi emlékezetének a korlátozását, manipulálását vagy tiltását soha többé ne engedjük meg” - szögezte le a diplomata.

A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjainak verses összeállítását követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. A vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy több mint ezer kilométerre Beregszásztól, Kelet-Ukrajnában jelenleg is dörögnek a fegyverek, és sok helyi magyar és ukrán nemzetiségű fiatalember halt meg a hét éve tartó harcokban, olyanok, „akiknek még nem lett volna szabad meghalniuk. Ahogy nem lett volna szabad meghalni annak a mintegy kétszázötven embernek sem, akik az 1944-es légitámadás alatt vesztették életüket. A mi feladatunk az, hogy ne hagyjuk feledésbe merülni az áldozatok emlékét, és emeljük fel szavunkat - az ő nevükben is - az értelmetlen vérontás ellen” - zárta gondolatait Pallagi Marianna.

Ferenci Attila, a beregszászi magyar színház színművésze az alkalomhoz illő katonadalokat adott elő, végezetül a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az áldozatok emléktábláját.

Kövess minket -on és -en!

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.