Kövess minket -on és -en!

"A kontinens zsidóságát fenyegető fizikai veszélyeztetettség és a zsidó identitás megerősítésének jegyében zajlott az Európai Zsidó Szövetség (EJA) 2020. évi konferenciája", írja a zsidó ultranacionalista szombat.org portál.

A párizsban tartott kétnapos eseményen képviseltették magukat többek között a francia, belga, magyar, lengyel, ukrán, olasz, spanyol és román zsidó szervezetek, valamint jelen volt Nicole Belloubet, francia igazságügyi miniszter, Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere és Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára, Dánia volt miniszterelnöke és több más európai politikai vezető. 

Az esemény megnyitóján a hírhedten szélsőséges Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke hangsúlyozta: "nem elég, hogy a zsidó közösségek és az európai politikusok vészkiáltásokat hallatnak a növekvő antiszemitizmus miatt, konkrét lépésekre, operatív megoldásokra van szükség, legyen szó a zsidó közösségek építéséről, vagy az antiszemitizmus elleni fellépésről".

Köves Slomó, az APL alapítója előadásában bemutatta az APL megbízásából, az IPSOS 2019 végén végzett, európai antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatásának első "eredményeit". A kutatás állítólag "egyedülálló" a maga nemében, mert 16 országban, több mint 15 ezer fős mintavétel alapján közel 500 ezer adatot gyűjtve próbálja alátámasztni a szélsőjobbtól való rettegést.

A kutatás az "antiszemita előítéletesség" tartalmát a "kognitív, ismereteken alapuló" és "afferkív, érzelmi viszonyra utaló" kérdésekkel és azokra adott válaszokkal mérte.

Összességében az európai válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, hogy a zsidók soha nem képesek integrálódni a társadalomba.

A zsidók túl nagy befolyását az országra átlagosan 15 százalékuk vélelmezi.

21 százaléka véli azt, hogy a zsidók túl sokat beszélnek az úgynevezett "holokausztról".

Általában a kelet-európai országokban a holokausztrevizionizmus és a klasszikus antiszemitizmus erősebbek, míg a nyugati országokban az Izrael-ellenesség érzékelhető leginkább.

A teljes kutatást ez év júniusában publikálják.

Kövess minket -on és -en!

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.