Kövess minket -on és -en!

Helyteleníti és elítéli a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat Nyírő József íróról nevezné el a városi könyvtárat.

(Krónika nyomán)

Honlapján és közösségi oldalán, Felelősséggel tiszteljük elődeinket! címmel közzétett állásfoglalásában a román kormány hatáskörében működő intézmény úgy fogalmaz, hogy „maximális aggodalommal” tekint a székelyudvarhelyi képviselő-testület tervére. A holokausztkutató intézet felidézi, hogy március 15-ei díszülésén elfogadott határozatában a helyi önkormányzat kinyilvánította ama szándékát, hogy a városi könyvtár felvegye Nyírő József nevét, egyúttal a tanácsosok döntöttek a névadás törvényes eljárási folyamatának elindításáról.

A máramarossszigeti zsidó származású Elie Wiesel Nobel-békedíjas szélhámos nevét viselő intézmény a 20. század első felének befolyásos erdélyi magyar értelmiségijeként mutatja be a Székelyzsomboron született Nyírőt, megemlítve, hogy a negyvenes években tagja volt a magyar Országgyűlésnek. „Szélsőséges nézeteit az általa alapított, a Horthy- és a Szálasi-rendszer központi propagandakiadványának számító Magyar Erő című kiadványban jelentette meg, amely bővelkedett az ultranacionalista, soviniszta és antiszemita cikkekben. Nyírő József a nácipárti nézeteket valló magyar fasiszták közé tartozott” – szerepel a holokausztkutató intézet állásfoglalásában.

A bukaresti intézmény úgy véli, a "nagy román egyesülés" centenáriumi évében a romániai központi és helyi hatóságoknak, valamint a közszereplőknek nagyobb felelősséggel kell eljárniuk, amikor „az újkori román állam történelméhez köthető személyiségek vagy események” megünneplésére, az ezekről való megemlékezésre tesznek javaslatot. A holokausztkutató intézet egyúttal emlékeztet arra is, hogy az év elején „egy háborús bűnösre, Wass Albertre” emlékeztek Nagyváradon, néhány héttel ezelőtt pedig a Romfilatelia állami társaság Miron Cristea egykori ortodox pátriárka tiszteletére bélyeget bocsátott ki, holott az intézmény szerint az egyházfő köztudottan részt vett a Romániában a '30-as években született antiszemita törvények kidolgozásában. „Történelmünk múló személyiségeinek adott pillanatban szerzett érdemei nem törölhetik el a történelem sötét időszakaihoz fűződő felelősségüket” – állapítja meg az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet.

Kövess minket -on és -en!

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.