Kövess minket -on és -en!

A német kancellár a CDU ifjúsági szervezetének egyik rendezvényén beszélt arról,

hogy "mindenkinek ki kell vennie a részét a migránsválság kezeléséből, a kelet-európai uniós tagországok számára is eljött az idő, hogy viszonozzák az EU-bővítéssel kapott szolidaritást", pedig a csatlakozáskor arról nem volt szó, hogy muzulmánok tömegeinek betelepítése lesz az ár.

Ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni – mondta Merkel csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a délután Brüsszelben kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontról és a Bundestagban szavazásra bocsátott menekültügyi reformcsomagról szóló beszédében. A kancellár szerint "nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni" a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre "nemzeti, európai (uniós) és globális" feladat.

Angela Merkel szerint a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák "az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást". A német kancellár erről már péntek este beszélt pártja, a konzervatív CDU ifjúsági szervezetének (Junge Union) háromnapos hamburgi konferenciájának megnyitóján. A pártelnök-kancellár hangsúlyozta, hogy a válság kezelésében mindenkinek részt kell vennie „képességeinek és lehetőségeinek megfelelően”.

Láthatóan eltérő elképzelések vannak arról, hogy milyennek kellene lennie az európai társadalomnak, ami önmagában nem gond, „de az nem lehet, hogy az emberi méltóság csak azt illeti meg, aki keresztény” – fogalmazott, hozzátéve: az emberi méltóság „egy muzulmánt is megillet, és igen szerencsétlen, hogy ezt muszáj külön elmondani”. Úgy vélte, hogy ez EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve. Inkább a görög-török külső határ hatékony biztosítására kell összpontosítani, és ezért az EU-nak tárgyalnia kell Törökországgal, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére – mondta a német kancellár.

Nem lesz gyors megoldás, illetve nem is lehet megoldás, csak betelepítés

„A menekültválság olyasmi, mintha a globalizáció fonákja lenne” – tette hozzá.  A németek mindig is értették a globalizációt, legalábbis azt az oldalát, hogy a jelenség támogatja az exportot, a német gazdaság egyik fő hajtóerejét, most viszont a globalizáció révén „a szíriai háború eljön hozzánk. Meg kell tanulnunk bánni ezzel is” – idézte a kancellárt online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Angela Merkel szerint nem érdemes számítani a válság gyors megoldására. „Nem hiszem, hogy túl sok lehetőségünk van”, és a türelmetlenség ugyan érthető, de tudomásul kell venni, hogy Németország „történelminek nevezhető, óriási feladat” előtt áll – mondta a kancellár, aki burkoltan, de folyamatosan Európa etnikai összetételének teljes megváltoztatásra célozgat.

Hangsúlyozta, hogy mindenképpen föl kell állítani a tranzitzónákat a határokon. „Nem nyugszom addig, amíg meg nem győzöm erről a szociáldemokratákat” – mondta Angela Merkel, utalva ara, hogy a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) egyelőre elveti a konzervatívok elképzelését a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kellene várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Ugyanakkor a tranzitzóna is csak arra alkalmas, hogy rendezettebbé tegyék a menedékkérők beáramlását – mondta Angela Merkel.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.