Kövess minket -on és -en!

A német kancellár a CDU ifjúsági szervezetének egyik rendezvényén beszélt arról,

hogy "mindenkinek ki kell vennie a részét a migránsválság kezeléséből, a kelet-európai uniós tagországok számára is eljött az idő, hogy viszonozzák az EU-bővítéssel kapott szolidaritást", pedig a csatlakozáskor arról nem volt szó, hogy muzulmánok tömegeinek betelepítése lesz az ár.

Ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni – mondta Merkel csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a délután Brüsszelben kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontról és a Bundestagban szavazásra bocsátott menekültügyi reformcsomagról szóló beszédében. A kancellár szerint "nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni" a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre "nemzeti, európai (uniós) és globális" feladat.

Angela Merkel szerint a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák "az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást". A német kancellár erről már péntek este beszélt pártja, a konzervatív CDU ifjúsági szervezetének (Junge Union) háromnapos hamburgi konferenciájának megnyitóján. A pártelnök-kancellár hangsúlyozta, hogy a válság kezelésében mindenkinek részt kell vennie „képességeinek és lehetőségeinek megfelelően”.

Láthatóan eltérő elképzelések vannak arról, hogy milyennek kellene lennie az európai társadalomnak, ami önmagában nem gond, „de az nem lehet, hogy az emberi méltóság csak azt illeti meg, aki keresztény” – fogalmazott, hozzátéve: az emberi méltóság „egy muzulmánt is megillet, és igen szerencsétlen, hogy ezt muszáj külön elmondani”. Úgy vélte, hogy ez EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve. Inkább a görög-török külső határ hatékony biztosítására kell összpontosítani, és ezért az EU-nak tárgyalnia kell Törökországgal, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére – mondta a német kancellár.

Nem lesz gyors megoldás, illetve nem is lehet megoldás, csak betelepítés

„A menekültválság olyasmi, mintha a globalizáció fonákja lenne” – tette hozzá.  A németek mindig is értették a globalizációt, legalábbis azt az oldalát, hogy a jelenség támogatja az exportot, a német gazdaság egyik fő hajtóerejét, most viszont a globalizáció révén „a szíriai háború eljön hozzánk. Meg kell tanulnunk bánni ezzel is” – idézte a kancellárt online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Angela Merkel szerint nem érdemes számítani a válság gyors megoldására. „Nem hiszem, hogy túl sok lehetőségünk van”, és a türelmetlenség ugyan érthető, de tudomásul kell venni, hogy Németország „történelminek nevezhető, óriási feladat” előtt áll – mondta a kancellár, aki burkoltan, de folyamatosan Európa etnikai összetételének teljes megváltoztatásra célozgat.

Hangsúlyozta, hogy mindenképpen föl kell állítani a tranzitzónákat a határokon. „Nem nyugszom addig, amíg meg nem győzöm erről a szociáldemokratákat” – mondta Angela Merkel, utalva ara, hogy a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) egyelőre elveti a konzervatívok elképzelését a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kellene várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Ugyanakkor a tranzitzóna is csak arra alkalmas, hogy rendezettebbé tegyék a menedékkérők beáramlását – mondta Angela Merkel.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.