Kövess minket -on és -en!

Május 29 és június 1 közt Koppenhágában rendezik meg a következő Bilderberg találkozót, melyre a hivatalosan közzétett lista szerint 22 országból mintegy 140 főt hívtak meg.

A résztvevők főként banki vezetők, befektetők, kormánytisztviselők, olajvállalatok vezetői, szoftvercégek vezetői, valamint az idei összejövetelen nagy számban lesznek jelen az euroatlanti térség autóiparában és a repülőgépgyártásban meghatározó személyek.

A közzé tett lista szerint Magyarországról Bajnai Gordon fog részt venni, a találkozó személyi összetételéből adódóan külpolitikai vonatkozásokból. Korábban Martonyi János külügyminiszter vett részt a találkozókon, aki az idei összejövetelen már nem jelenik meg, - feltehetőleg Bajnai Gordon vette át az ő szerepét.

A találkozót övező titkolózás és spekulációk ellenére nagyjából kivehető, hogy a megjelent személyek milyen megfontolásból lettek meghívva. A hivatalosan bejelentett lista szerint a fő témák; a gazdasági növekedés fenntartásának kérdése, a demográfia, a magánszféra, a nyugati országok hírszerzéseinek együttműködése, a technológiai fejlődés és a munkaerő képzettsége közti szakadék, a demokrácia jövője, Kína gazdasági kilátásai, a Közel-Kelet új erőegyensúlya, az ukrán helyzet, valamint az Európai Egyesült Államok kérdése.

A megnevezett témák és a meghívott személyek listája alapján a Bilderberg csoport nem valamiféle döntéshozó szerv, hanem az euroatlanti térség geopolitikai végrehajtó bizottsága.

Külön figyelmet érdemel, hogy a perifériaállamokból többnyire külügyekben érintett személyeket hívtak meg. Bajnai Gordon azon döntése, hogy nem ül be a magyar parlamentbe, pártja ehelyett az európai uniós képviseletre összpontosít, feltehetőleg már a "nemzetközi közösségben" betöltött szerepével volt összhangban. Magyarország perifériaállam, hazánkból emiatt a Bilderberg találkozókra külpolitikai vonatkozásban hívnak meg személyeket. Bajnai meghívásából látható, hogy a magyar külpolitikát az atlantisták nem expanziós célokra, hanem elsősorban az Európai Unióhoz viszonyulás tekintetében akarják felhasználni.

Más perifériaállamokból is külpolitikai kulcsfigurákat hívtak meg. Spanyolországból García Margallo külügyminiszter vesz részt, így feltehetőleg külön téma lesz Katalónia függetlenedésének lebonyolítása. Görögországból Lukasz Cukalisz, az Európai és Külpolitikáért Hellén Alapítvány elnöke jelenik meg, Svédországból pedig Carl Bildt külügyminiszter.

A teljesség igénye nélkül is látható, hogy az euroatlanti térség belügyei kapcsán, a hátországokból elsősorban a gazdasági, elektronikai- és propagandabiztonságot szavatoló befolyásos személyek lettek meghívva, az expanziós törekvések kapcsán pedig a perifériaországok külügyéreit és energetikai vállalatainak vezetőit hívták meg. Norvégiából és a nagyobb európai gazdaságokból az autóipari, olajipari és repülőgépgyártásban érintett befolyásos személyek szerepelnek a listán, a jelenleg is zajló katonai expanzió miatt pedig Philip M. Breedlove, az európai NATO-erők főparancsnoka lett meghívva.

(Hídfő.net)

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.