Kövess minket 
-on és 
-en!
A Meteorológiai Világszervezet jelentése alapján 2030-ra több száz millió afrikai lakos vándorolhat el a kontinensről civilizáltabb területek irányába.
Meglehetősen sötét jövőt jósol Afrika számára az a jelentés, melyet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tett közzé a minap „A klíma helyzete Afrikában 2021” címmel. A dokumentum ugyanis a hőmérséklet változásán és egyéb más éghajlati tényezőkön keresztül tudományos információk alapján szemlélteti, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok és az éghajlatváltozás hogyan veszélyezteti az emberi egészséget és biztonságot, az élelmiszer- és vízbiztonságot, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődést.
A jelentés kiemeli, hogy 2021 Afrika történetének az egyik legmelegebb éve volt és a rendkívüli hőség és csapadékhiány okán kialakult szárazság nagyon kedvezőtlen hatással volt a természeti erőforrásoktól nagy mértékben függő vidéki populáció túlélése szempontjából. A dokumentum hangsúlyozza, hogy míg Afrika egyes részein az aszály okoz komoly gondokat, addig máshol súlyos árvízzel kell szembenézni. Szomáliában, Madagaszkár déli részén és a Száhel-övezet legtöbb országában a történelmi méretű szárazság, Dél-Szudánban és Nigerben pedig a heves esőzések okozta áradások miatt indultak útnak tömegesen a négerek. Utóbbi helyen 200.000 főt kellett evakuálni és június óta több mint százan életüket vesztették, és a hatóságok szerint szeptember végéig az említett térségekben még további árvizekre kell számítani. A víz okozta problémákon túl Afrikában a gyakori por-és homokviharok is nehézségeket okoznak, Nigéria, Líbia, Egyiptom és Algéria egyes részein több kikötőt is le kellett miatta zárni és a légiközlekedésben is voltak fennakadások.
Az elmaradott kontinenst tehát a szélsőséges időjárási viszonyok miatt éhínség és betegségek sújtják, de meglehetősen nagy problémát jelent a négerek túlnépesedése is. A mesterséges nyugati segélyek és táplálás miatt Afrikában továbbra is nagyon nagy ütemű a népesség növekedése, a klímaváltozás miatt azonban egyre nagyobb problémát fog okozni a lakosság megfelelő vízellátása. Ezen túl további gondok adódhatnak a vízhiány miatt az állattenyésztés területén, a mezőgazdasági termelésben, de veszélybe kerülhet a vízerőművek üzemeltetése és a villamos energia ellátás is.
A tanulmányból kiderül, hogy a fent felsorolt okok miatt 2030-ra 250 milliós tömeget érinthet Afrikában a vízhiány és akár 700 millió is lehet azoknak a száma, akik emiatt a fejlettebb civilizációk inváziója mellett döntenek.
Döbbenetes számokról van szó, amelyek már az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) februárban megjelent jelentésének következtetéseiben is szerepeltek. Összehasonlításképp Európa népessége a legutóbbi, 2018-as adatok szerint 746,4 millió, tehát kevesebb, mint egy évtizeden belül szinte Európa lakosságának megfelelő számú tömeg hagyhatja el Afrikát.
A jelentésből az is kiderül, hogy az éghajlattal összefüggő migráció a népesség koncentrálódásához is hozzájárul, következésképp kialakultak túlzsúfolt és elnéptelenedett területek is, ami növeli a közösségek közötti feszültségek és konfliktusok kockázatát. A klímaváltozással kapcsolatos népvándorlás már el is kezdődött, a jelentésből kiderül ugyanis, hogy 2021-ben körülbelül 14,1 millió néger vállalkozott lakóhelye elhagyására Afrika szubszaharai részén, köztük körülbelül 11,5 millióan fegyveres konfliktusok és erőszak, 2,5 millió pedig a természeti katasztrófák miatt hagyta el addigi lakóhelyét.
|
|
|
|
|
|
