Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A német alkotmányvédelmi hivatal most közzétett jelentésében arról számolt be, hogy a holokauszt tagadása, valamint Izrael szidalmazása a német társadalom egyre szélesebb rétegeit jellemzi.

Jelentős mértékben terjedtek a különböző antiszemita nézetek a koronavírus-járvány idején. Az antiszemitizmus németországi helyzetét rendszeresen vizsgáló hivatal elnöke, Thomas Haldenwang a jelentést ismertetve azt mondta, hogy „a járvány idején a különböző antiszemita tendenciák jelentős mértékben felerősödtek az országban”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző antiszemita elméletek már nem csupán a társadalom politizáló rétegei körében terjednek, hanem egyre mélyebbre hatolnak.

Ijesztőnek nevezte, hogy az antiszemita narratívára a német társadalom középrétegei is fogékonyak.

Haldenwang utalt arra is, hogy az antiszemitizmus immár egyfajta összekötő kapoccsá vált a társadalmi viták és a politikailag nem kóser ideológiák között. Ezt lehetett tapasztalni a járvány terjedésének megfékezésére hozott intézkedések elleni tüntetések során, valamint a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos nagygyűléseken is. Elszigeteltebben, de tapasztalható ez az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kapcsán is.

A járvány idején az antiszemitizmus új formái terjedtek el. Ezzel összefüggésben a hivatal elnöke „kódolt antiszemitizmusról” beszélt. Ennek az a lényege szerinte, hogy a járványt „összeesküvés-ideológiai érvelésbe” ágyazzák be. Eszerint arról van szó, hogy a világot ellenőrizni kívánó hatalom a járványt eszközként használja fel arra, hogy megvalósítsa egy új világrend kialakítását célzó tervét.

Beszámolt arról is, hogy az oltási kampány kezdetekor 2020 végén felerősödött az antiszemita színezetű népharag. Az ellenzők például megállították, hogy a zsidók az oltások eszközével is igyekeznek megvalósítani az emberiség feletti hatalom megszerzését célzó terveiket. Ugyanakkor egyre nyíltabbá vált az Izraelhez kötött antiszemitizmus a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben. Ezzel párhuzamosan felerősödtek a holokausztra utaló, Németországban erőteljesen jelen lévő, az úgynevezett „emlékezés kultúrája” elleni támadások.

A jelentés megállapította, hogy az „antiszemitizmus továbbra is a szélsőjobboldal egyik legfőbb eszköze, számára egyfajta ideológiai sarokkőnek számít”.

Az alkotmányvédelmi hivatal szerint Németországban különböző hazafias csoportok terjesztik leginkább antiszemita nézeteket. Mint ahogy az iszlamisták által terjesztett antiszemita gondolatvilág ugyancsak nagy kihívást jelent a cionista megszálló erők számára Németországban.

Ennek kapcsán utalt arra, hogy 2021 májusában a közel-keleti konfliktus németországi eszkalációja idején növekedett az antiszemita esetek száma az országban. Azaz a konfliktus a németországi muszlim lakosság körében erőszakos cselekményekhez vezethet.

A hivatal elnöke elmondta azt is, hogy a rendőrségi statisztikában feltüntetett „antiszemita bűncselekmények” száma folyamatosan növekszik. Meggyőződésének adott hangot ugyanakkor, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa. Valójában ugyanis rendkívül sok az olyan eset, amely különböző okokból nem jut el a hatósági vizsgálatig.

2020-ban a rendőrség egész Németországban 2351 „antiszemita bűncselekményt” regisztrált, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

A brit uralkodó osztály teljes mozgósítást rendelt el a néger suhanc által megkéselt fehér kisgyerekek halála miatt kirobbant spontán tiltakozás leverésére. 

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

Tudom, hogy a történelem igazságos oldalán állok, és nem akarom, hogy politikai nézeteimért ítéljenek el – nyilatkozta a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terroristanő, Ilaria Salis a La Stampa olasz napilapban megjelent interjúban.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.