Kövess minket -on és -en!

Egy frissen végzett közvélemény-kutatásból kiderült: a felvilágosodás és az emberi jogok hazájában, Franciaországban sem kedvelik az idegeneket.

A franciák leginkább a cigányokról vannak rossz véleménnyel: a megkérdezettek 82%-a mondta azt, hogy nem kedveli őket. A népszerűtlenségi verseny második helyén a muszlimok állnak, őket ugyanis a franciák 74%-a nem szereti. Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag a csehek elsöprő többsége sem szereti a „rejtett erőforrásokat”.

A franciák a kisebbségek közül még leginkább a zsidókat fogadják el, habár továbbra is léteznek ellenérzések velük szemben. Így például megmagyarázhatatlan módon a megkérdezettek közül sokan mondták azt, hogy „túl nagy hatalmat összpontosítanak a kezükben”, és „különleges kapcsolat fűzi őket a pénzhez”. Ugyanakkor a „szakértők” úgy vélik, a franciák általánosságban egyre toleránsabbak a kisebbségekkel szemben. Erre az állításra az lenne a bizonyíték, hogy 2010 óta 43%-kal többen mondták azt magukról, hogy ők nem rasszisták.

Ezzel szemben viszont tíz francia közül hét úgy gondolja, túl sok a bevándorló Franciaországban. De vajon aki így vélekedik, az nem mind rasszista? Nem világos az sem, hogy rasszistának kell-e minősíteni azokat a túlnyomó többségben lévő válaszadókat, akik szerint a szekularizáció védelmet biztosít az iszlám terjeszkedésével szemben. „A Charlie Hebdo elleni tragikus merényletet követően a társadalmi kötelékek nem gyengültek, hanem erősödtek” – vonta le a vizsgálat adataiból a meglepő következtetést Christine Lazerges, Az Emberi Jogok Nemzeti Tanácsának elnöke.

De még a franciáknál is „előítéletesebbek” a csehek, akiknek mindössze 11%-a bírná elviselni, hogy szomszédjában cigányok lakjanak. A népszerűtlenségi rangsor második helyén az afgánok állnak (18% fogadná el őket szomszédjának), őket követik a csecsenek (19%-os elfogadási arány), majd az arabok (21%). A csehek leginkább a szlovákokat kedvelik (90%-uk nem bánná, ha tót lenne a szomszédja), majd az amerikaiak, az angolok és a franciák következnek a sorba.

(Perge Ottó, Kuruc.info - Romea.cz nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.