Kövess minket -on és -en!

Az antiszemiták elleni küzdelem hollandiai élharcosa, a zsidó Eddo Verdoner, aki korábban önkormányzati hivatalnok volt, 2021 áprilisától a „növekvő zsidógyűlölet” leküzdésének koordinátora.

A médiának adott terjedelmes interjúk során Verdoner azt híreszteli, hogy a holland közvéleményben az antiszemita hangulat a franciaországi és németországi, „válságosnak” nevezhető szintre emelkedett, miközben az elmúlt tíz évben a zsidók elleni támadások száma folyamatosan nőtt. A hivatalában végzett kutatások szerint a holland zsidók 71 százaléka – személyes biztonságának veszélyeztetésétől tartva – elrejti zsidó identitását, így például nem mer kipát hordani. Az egyik zsidó érdek- és jogvédelmi szervezet például arról számolt be, hogy a 30-50.000 fősre becsült zsidó közösség ellen „rekordszámú” incidenst jelentettek 2021-ben: 183 esetet.

„Az antiszemitizmus a jobboldali, baloldali és vallási szélsőségek gazdag táptalaja és mindennapjaink része. Eredménye pedig az, hogy a zsidók identitásukat rejtegetik, vagy magyarázkodásra kényszerülnek” – mondta Verdoner.

Egy most parlament elé terjesztett terv három részből áll: „az antiszemita incidensek nyomon követése; nevelés és megelőzés; a holland zsidó közösség múltjának felidézése és méltatása.”

Verdoner azt állítja a dokumentumban, hogy a holokausztról oktató tanárok 12 százaléka tapasztalt „ellenséges viselkedést” a diákok részéről.

A holokauszt tagadását és az antiszemita mémek online terjesztését vasszigorral kellene büntetni Verdooner szerint. Egy kutatás során több mint kétmillió judaizmussal kapcsolatos posztot vizsgáltak a közösségi médiában, és azok 11 százaléka tartalmát és hangvételét tekintve állítólagosan antiszemita volt. Ezért a programban azt követelik, hogy a közösségi média óriáscégei pontos információkat tegyenek közzé a holokausztról és más zsidó ügyekről, és a szabálysértéseket sújtsák keményebb pénzbüntetéssel.

„Ellensúlyozni kell ezeket az eszméket, amelyek marginalizálják a zsidókat, szétzilálják a társadalmat és megnyitják az utat a gyűlölet más formái előtt, például a muszlimok és az LMBTQ emberek ellen” – mondta Verdoner a Trouw című újságnak, idecitálva már a szexuálisan deviáns személyeket is. „Már így is túl engedékenyek voltunk, határozottabban kell föllépnünk mindenütt: a politikai küzdőtéren, az iskolákban, az interneten” – dohogott a hollandiai zsidó szupremácista.

Kövess minket -on és -en!

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.