Kövess minket -on és -en!

Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá arról, hogy az amerikai felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a szólásszabadságot minden nézet képviselői számára, ellenkező esetben az intézménytől megvonják a szövetségi támogatást.  

(888)

Trump régóta ígérte a rendeletet, és aláírása előtt a Fehér Házban újságíróknak leszögezte: "jóllehet, az egyetemek az adófizetők dollárjainak milliárdjaiból részesülnek, ám egyre ellenségesebben viseltetnek a szólásszabadsággal és az amerikai alkotmány (ezt garantáló) első kiegészítésével szemben".

"Történelmi cselekedetet hajtunk ma végre az amerikai diákok és az amerikai értékrend védelmében"

– hangsúlyozta az elnök az aláírási ceremónián, konzervatív diákok és aktivisták gyűrűjében. Kiemelte azt is, hogy szerinte egyes egyetemek és főiskolák "megpróbálták korlátok közé szorítani a szabad gondolatot, és (...) elfojtani fiatal amerikaiak hangját".

Az elnöki rendelet értelmében a felsőoktatási intézményeknek – annak érdekében, hogy hozzájussanak a pályázat útján elnyerhető támogatásokhoz – garantálniuk kell a szólásszabadságot. Az állami fenntartású intézményeknek ezt bizonyítaniuk kell, a magánegyetemeknek nagyobb mozgásterük van a szólásszabadság szabályozásában, de nekik is be kell tartaniuk a saját intézményi szabályzatukba foglaltakat.       

A rendelet betartását a szövetségi hatóságok majd ellenőrzik is. Ennek részleteit később dolgozzák ki, Donald Trump a feladat kidolgozására a Betsy DeVos vezette oktatási minisztériumot kérte fel. A Fehér Ház tisztségviselői szerint erre az elkövetkező hónapokban sor kerül.

Donald Trump a rendeletet a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) nevű konzervatív ernyőszervezet éves konferenciáján vetette fel néhány héttel ezelőtt. Beszéde során akkor a pódiumra szólította William Haydent, a Kalifornia-Berkeley Egyetem diákját, akit a campuson megvertek, miközben egy konzervatív program szervezését bonyolította.

"A neki szánt ökölcsapás mindannyiunkat ért, és ezt nem engedhetjük meg többé"

– fogalmazott akkor Trump, és ígéretet tett a konzervatív diákok szólásszabadságát védelmező rendeletre.

Konzervatív portálokon akkor az iskolák jó részében uralkodó, vélt liberális véleményuralom végét vizionálták.

Az iskolai szólásszabadság ügye nem új keletű, ráadásul az elmúlt két évben felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, elsősorban egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket.

Az elnök döntését sok felsőoktatási intézmény határozott ellenkezéssel fogadta.       

Janet Napolitano, a Kalifornia Egyetem rektora – korábban az Obama-kormányzat belbiztonsági minisztere – például kifejtette: "nincs szükségünk a szövetségi kormányzat utasítására ahhoz, ami már létezik, a kifejezés szabadságát már régóta és megkérdőjelezhetetlenül támogatjuk". Napolitano úgy vélte, hogy az elnöki rendelet – ahogyan fogalmazott – "politikával sározza be" a szólásszabadságot és az ezt övező vitákat.

Állást foglalt a rendelet ügyében a több mint 1700 egyetemet és főiskolát tömörítő Amerikai Oktatási Tanács is, amely szerint a rendelet nem más, mint "olyan megoldás, amely problémát teremt". Ted Mitchell, a szervezet elnöke azt hangoztatta: "függetlenül attól, hogyan hajtják végre, az elnöki rendelet nem szükséges és nem is kívánatos, és ahhoz vezethet, hogy a kormányzat mikromenedzseli a nemzetünk számára fontos kutatási tevékenységeket" – írja az MTI.

Kövess minket -on és -en!

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.