Kövess minket -on és -en!

Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá arról, hogy az amerikai felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a szólásszabadságot minden nézet képviselői számára, ellenkező esetben az intézménytől megvonják a szövetségi támogatást.  

(888)

Trump régóta ígérte a rendeletet, és aláírása előtt a Fehér Házban újságíróknak leszögezte: "jóllehet, az egyetemek az adófizetők dollárjainak milliárdjaiból részesülnek, ám egyre ellenségesebben viseltetnek a szólásszabadsággal és az amerikai alkotmány (ezt garantáló) első kiegészítésével szemben".

"Történelmi cselekedetet hajtunk ma végre az amerikai diákok és az amerikai értékrend védelmében"

– hangsúlyozta az elnök az aláírási ceremónián, konzervatív diákok és aktivisták gyűrűjében. Kiemelte azt is, hogy szerinte egyes egyetemek és főiskolák "megpróbálták korlátok közé szorítani a szabad gondolatot, és (...) elfojtani fiatal amerikaiak hangját".

Az elnöki rendelet értelmében a felsőoktatási intézményeknek – annak érdekében, hogy hozzájussanak a pályázat útján elnyerhető támogatásokhoz – garantálniuk kell a szólásszabadságot. Az állami fenntartású intézményeknek ezt bizonyítaniuk kell, a magánegyetemeknek nagyobb mozgásterük van a szólásszabadság szabályozásában, de nekik is be kell tartaniuk a saját intézményi szabályzatukba foglaltakat.       

A rendelet betartását a szövetségi hatóságok majd ellenőrzik is. Ennek részleteit később dolgozzák ki, Donald Trump a feladat kidolgozására a Betsy DeVos vezette oktatási minisztériumot kérte fel. A Fehér Ház tisztségviselői szerint erre az elkövetkező hónapokban sor kerül.

Donald Trump a rendeletet a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) nevű konzervatív ernyőszervezet éves konferenciáján vetette fel néhány héttel ezelőtt. Beszéde során akkor a pódiumra szólította William Haydent, a Kalifornia-Berkeley Egyetem diákját, akit a campuson megvertek, miközben egy konzervatív program szervezését bonyolította.

"A neki szánt ökölcsapás mindannyiunkat ért, és ezt nem engedhetjük meg többé"

– fogalmazott akkor Trump, és ígéretet tett a konzervatív diákok szólásszabadságát védelmező rendeletre.

Konzervatív portálokon akkor az iskolák jó részében uralkodó, vélt liberális véleményuralom végét vizionálták.

Az iskolai szólásszabadság ügye nem új keletű, ráadásul az elmúlt két évben felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, elsősorban egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket.

Az elnök döntését sok felsőoktatási intézmény határozott ellenkezéssel fogadta.       

Janet Napolitano, a Kalifornia Egyetem rektora – korábban az Obama-kormányzat belbiztonsági minisztere – például kifejtette: "nincs szükségünk a szövetségi kormányzat utasítására ahhoz, ami már létezik, a kifejezés szabadságát már régóta és megkérdőjelezhetetlenül támogatjuk". Napolitano úgy vélte, hogy az elnöki rendelet – ahogyan fogalmazott – "politikával sározza be" a szólásszabadságot és az ezt övező vitákat.

Állást foglalt a rendelet ügyében a több mint 1700 egyetemet és főiskolát tömörítő Amerikai Oktatási Tanács is, amely szerint a rendelet nem más, mint "olyan megoldás, amely problémát teremt". Ted Mitchell, a szervezet elnöke azt hangoztatta: "függetlenül attól, hogyan hajtják végre, az elnöki rendelet nem szükséges és nem is kívánatos, és ahhoz vezethet, hogy a kormányzat mikromenedzseli a nemzetünk számára fontos kutatási tevékenységeket" – írja az MTI.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.