Kövess minket -on és -en!

Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá arról, hogy az amerikai felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a szólásszabadságot minden nézet képviselői számára, ellenkező esetben az intézménytől megvonják a szövetségi támogatást.  

(888)

Trump régóta ígérte a rendeletet, és aláírása előtt a Fehér Házban újságíróknak leszögezte: "jóllehet, az egyetemek az adófizetők dollárjainak milliárdjaiból részesülnek, ám egyre ellenségesebben viseltetnek a szólásszabadsággal és az amerikai alkotmány (ezt garantáló) első kiegészítésével szemben".

"Történelmi cselekedetet hajtunk ma végre az amerikai diákok és az amerikai értékrend védelmében"

– hangsúlyozta az elnök az aláírási ceremónián, konzervatív diákok és aktivisták gyűrűjében. Kiemelte azt is, hogy szerinte egyes egyetemek és főiskolák "megpróbálták korlátok közé szorítani a szabad gondolatot, és (...) elfojtani fiatal amerikaiak hangját".

Az elnöki rendelet értelmében a felsőoktatási intézményeknek – annak érdekében, hogy hozzájussanak a pályázat útján elnyerhető támogatásokhoz – garantálniuk kell a szólásszabadságot. Az állami fenntartású intézményeknek ezt bizonyítaniuk kell, a magánegyetemeknek nagyobb mozgásterük van a szólásszabadság szabályozásában, de nekik is be kell tartaniuk a saját intézményi szabályzatukba foglaltakat.       

A rendelet betartását a szövetségi hatóságok majd ellenőrzik is. Ennek részleteit később dolgozzák ki, Donald Trump a feladat kidolgozására a Betsy DeVos vezette oktatási minisztériumot kérte fel. A Fehér Ház tisztségviselői szerint erre az elkövetkező hónapokban sor kerül.

Donald Trump a rendeletet a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) nevű konzervatív ernyőszervezet éves konferenciáján vetette fel néhány héttel ezelőtt. Beszéde során akkor a pódiumra szólította William Haydent, a Kalifornia-Berkeley Egyetem diákját, akit a campuson megvertek, miközben egy konzervatív program szervezését bonyolította.

"A neki szánt ökölcsapás mindannyiunkat ért, és ezt nem engedhetjük meg többé"

– fogalmazott akkor Trump, és ígéretet tett a konzervatív diákok szólásszabadságát védelmező rendeletre.

Konzervatív portálokon akkor az iskolák jó részében uralkodó, vélt liberális véleményuralom végét vizionálták.

Az iskolai szólásszabadság ügye nem új keletű, ráadásul az elmúlt két évben felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, elsősorban egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket.

Az elnök döntését sok felsőoktatási intézmény határozott ellenkezéssel fogadta.       

Janet Napolitano, a Kalifornia Egyetem rektora – korábban az Obama-kormányzat belbiztonsági minisztere – például kifejtette: "nincs szükségünk a szövetségi kormányzat utasítására ahhoz, ami már létezik, a kifejezés szabadságát már régóta és megkérdőjelezhetetlenül támogatjuk". Napolitano úgy vélte, hogy az elnöki rendelet – ahogyan fogalmazott – "politikával sározza be" a szólásszabadságot és az ezt övező vitákat.

Állást foglalt a rendelet ügyében a több mint 1700 egyetemet és főiskolát tömörítő Amerikai Oktatási Tanács is, amely szerint a rendelet nem más, mint "olyan megoldás, amely problémát teremt". Ted Mitchell, a szervezet elnöke azt hangoztatta: "függetlenül attól, hogyan hajtják végre, az elnöki rendelet nem szükséges és nem is kívánatos, és ahhoz vezethet, hogy a kormányzat mikromenedzseli a nemzetünk számára fontos kutatási tevékenységeket" – írja az MTI.

Kövess minket -on és -en!

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.