Kövess minket -on és -en!

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A kommunizmus egyik kambodzsia áldozata így foglalta össze a vietnámi hadsereg Kambodzsába való bevonulásának jelentőségét, amelynek folyamán 1979. január 7-én a főváros, Phnompen is felszabadult Pol Pot horrorisztikus rémuralma alól.

A Pol Pot vezette kommunista erők, a vörös khmerek, 1975. április 17-én foglalták el Phnompent. Attól a naptól kezdve nemcsak a főváros, hanem egész Kambodzsa a radikális vezető irányítása alá került, aki nyomban hozzákezdett utópisztikus álmának végrehajtásához, egy agrárkommunista állam létrehozásához.

A grandiózus „művelet” végrehajtása megközelítőleg 1,7-2 millió ember életébe, Kambodzsa lakosságának ötödébe, került.

A városi lakosságot Pol Pot ellenségként kezelte, és azonnal megkezdődött a „kapitalista” városlakók deportálása.

A megbuktatott rendszert szolgáló hivatalnokok, katonatisztek és az értelmiség tagjaira halál várt; százezreket mészároltak le a „gyilkos mezőknek” nevezett kényszermunkatáborokban, ahol a lelketlen, gyilkológépekké kiképzett őrök, hogy a lőszerrel spóroljanak, gyakran fejszékkel és bunkókkal végeztek áldozataikkal.

Pol Pot uralma alatt megszűnt a magántulajdon, a vallásokat üldözték, az iskolákat bezárták. Az önellátó agrártársadalom megvalósításán dolgozó kommunista vezér még az emberek ruházatát is uniformizálta; Kambodzsában mindenkinek fekete öltözéket kellett hordania.

Ha valaki eltért a normáktól, például karórát hordott vagy szemüveget viselt, az életével játszott. Azok, akik nem Pol Pot felfegyverzett kompániájában teljesítettek szolgálatot, naponta átlagosan 12 órát robotoltak a földeken, gyakran heteken át pihenőnap nélkül.

A Pol Pot által teremtett rémálom, egészen ironikus módon, a kambodzsaiak által történelmi ősellenségnek tekintett vietnámi haderő intervenciójával ért véget.

Bár az USA által támogatott jobboldali rezsimek megdöntése céljából a vietnámi és kambodzsai kommunisták szövetségre léptek, a két forradalmi párt vezetői állandó bizalmatlansággal tekintettek egymásra.

Pol Pot és csapata a térségben történelmi gyökerekkel rendelkező vietnámi expanzionizmustól tartott. A két kommunista állam hadereje között 1975-től állandósultak a fegyveres határvillongások.

Az ellenségeskedés végül nyílt fegyveres konfliktussá fejlődött, amelynek folyamán a vietnámiak 1979. január 7-én bevonultak Phnompenbe, megszabadítván Kambodzsát a vörös pokoltól.

Bár az általa vezetett rezsim megbukott, Pol Pot nem adta fel a harcot és követőivel a thaiföldi határ menti erdőségekbe vetette be magát. A dzsungel egészen 1998-as haláláig menedéket adott az utópista mészárosnak, aki így elkerülte a felelősségre vonást.

Kövess minket -on és -en!

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.