Kövess minket -on és -en!

Véget ért a homoszexuálisok vonulgatása a fővárosban.

Galériánkból kiderül, a "jogaikért demonstráló" homoszexuálisok most sem maradtak adósak a gusztustalan provokációval, gyalázzák a keresztényeket és a nemzeti érzelműeket is. (A címért ezúton kérünk elnézést jóérzésű olvasóinktól.) Helyszíni tudósítónk szerint a menet nehézkesen indult el, mivel a felvonulókkal együtt ellentüntetők is megpróbáltak bejutni a kordonokkal elzárt területre.

Feltűnt Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere is, aki szintén megpróbált bejutni a menetelők közé, ám rendőrt hívtak rá.

Tudósítónk elmondása szerint a tömegben civil ruhás rendőrök is elvegyültek. A menet közben már elindult, íme folyamatosan frissülő galériánk a vonulókról. Természetesen most sem maradt el a keresztények provokálása. A felvonulók már nem is az ellentüntetőket, hanem a budapesti lakosokat zavarják a legjobban, hiszen a lezárt utcák miatt nem engedik őket közlekedni. Az MTI tudósítói MSZP-jelvényt és Együtt-zászlót is láttak a tömegben. A helyszínen látták Lendvai Ildikó volt MSZP-elnököt és Fodor Gábort, a Magyar Liberális Párt elnökét. 

Novák Előd, a Jobbik alelnöke, valamint Bacsa-Turner Gábor, a HVIM társelnöke "A ház nem kér a deviáns propagandából" feliratú molinót helyezett el a Parlament egyik erkélyénél:

Újabb képek:

A Hősök terénél ellentüntetők várták a menetet. Egyikük átmászott a kordonon, a rendőrök leteperték. A többiek erre szétszedték a kordont, mire a rendőrök könnygázzal csillapították a kedélyeket... Az MTI információi szerint két embert előállítottak, 29 embert igazoltattak a rendőrök. Az Alfahír értesülései szerint az egyik előállított B. Tamás, aki átugrotta a kordont. Másikuk, Sz. László feljutott az egyik kamion tetejére, ezzel a menetet megállításra kényszerítette az Oktogonnál. Mindketten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai.

Vége, a vonulók megérkeztek a Városligetbe.

ű

alfahir.hu

Kövess minket -on és -en!

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.