A Hummel egy Németország által a második világháború idején gyártott önjáró nehéztarack. Azért építették, hogy a páncélos egységeket egy teljesen páncélozott, lánctalpas alvázra szerelt tüzérséggel lássák el.

A 150 mm-es sFH 18/1-es L/30-as tarackot Panzer IV-es alvázra szerelték, bár ezt csak ideiglenes megoldásnak szánták, amíg kifejlesztik és legyártják az önjáró löveg alvázát. Azért, hogy a taracknak helyet biztosítsanak, a motort az alváz közepére helyezték, míg láncmeghajtó kerékként a Panzer III-asoknál használt típust alkalmazták. A nyitott tetejű küzdőteret négy oldalról teljesen zárt, alvázra csavarozott döntött páncéllemezek védték, míg a homlokpáncélzatot meghosszabbították, és a bal oldalon alakították ki a vezetőteret. A tarackot a motor felett helyezték el, ami magas kontúrvonalat eredményezett. A külön erre a feladatra tervezett lőszerszállítók a Hummel ellátó járműveiként működtek, és 157-et gyártottak belőlük.

Alkalmazás

A Hummelekkel a páncéloshadosztályokat látták el, ahol a páncélos-tüzérosztályok nehézütegeiben szolgáltak. kezdetben minden egyes páncéloshadosztályt egyetlen, hat Hummelből álló nehézüteggel látták el, amelyekhez egy tüzérségi szállítójármű tartozott. A Hummelek harcoltak Kurszknál, majd szolgálatban maradtak egészen 1945 márciusáig a háború európai hadszíntéren történő befejezéséig.