Kövess minket -on és -en!

Putyin A második világháború 75. évfordulójának valódi tanulságai című anyag megírását a múlt és a jelen előtti felelőséggel, valamint azzal a kívánsággal indokolta, hogy a "tragédia többé ne fordulhasson elő".

Az írásban emlékeztetett rá, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt.

Lengyelország elleni vádak

Az orosz elnök azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette "árulást". Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is, hogy "a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt".

Rámutatott, hogy Varsó egy év alatt négyszer utasította el, hogy csatlakozzon egy nemzetközi beavatkozáshoz Csehszlovákia védelmében. Mint írta, Moszkva az utolsó pillanatig bízott a Hitler elleni koalíció lehetőségében, és éppen a müncheni paktum után értette meg, hogy a Nyugat biztonsági kérdésekben figyelmen kívül hagyja az érdekeit. Putyin szerint London és Párizs Berlin "megbékéltetését" célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt.

Molotov-Ribbentrop paktum

Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1989 decemberében elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot mint Sztálin önkényének egyik megnyilvánulását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Moszkvának "nem volt más alternatívája", mint hogy hadseregével 1939. szeptember 17-én benyomuljon Lengyelországba, gyakorlatilag az antant által 1919-ben javasolt, az ukrán és fehérorosz többségű területek határát jelölő Curzon-vonalig, különben a Wehrmacht az ország egész területét megszállta volna. Korabeli vezető brit politikusokat idézett, Churchillt, Lloyd George-ot és Halifaxet, akik szerinte megértéssel nyilatkoztak akkor az új szovjet határokról.

Balti államok

Putyin a balti államok bekebelezését is a szovjet "stratégiai katonai védelmi céljaival" magyarázta, azt állítva, hogy a három ország szerződés alapján, "a megválasztott kormányok" beleegyezésével csatlakozott a Szovjetunióhoz. "Ez megfelelt az akkori idők nemzetközi és államjogának" – írta.

Sztálinról

Sztálinnal kapcsolatban, akinek bűneit és a hibáit elismerte, érdemként tüntette fel, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Adolf Hitlerrel. 

Kövess minket -on és -en!

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.