Kövess minket -on és -en!

Az ír őstörténet ugyan jelentősen egyszerűbb, mint mondjuk a magyar vagy a baszk, néhány fehér folt mégis van a szigetországnak és népének történelmében.

Az egyik ilyen nagy kérdőjel, hogy vajon kik alapították a fővárost, Dublint.

Az általánosan elterjedt teória szerint Dublin egy viking kikötő volt, mások szerint csak angol telepesek hozták létre, megint mások pedig arra utaló jeleket találtak, hogy még a római korból hátramaradt kereskedelmi kikötő lehetett a két sziget, vagy Írország és a kontinens között.

Nos, egy új elmélet szerint, ami jó eséllyel pályázik rá, hogy mainstreammé váljon Dublin városát kora középkori négerek építették fel.

Hogy honnan indul az elmélet? Mint minden kicsavart teória, ez is etimologizálással kezdődik.

Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis „Feketetó”, nagyjából.

Az fent felsorolt teóriák közül az utolsó szerint a város nem viking eredetű, hanem a már korábban is itt élő, hispániából érkező kereskedők lerakatát foglalták csak el az északi hódítók, amire egyébként valóban van esély, hiszen a terület már bizonyítottan korábban is lakott volt – sőt, a római korban már város is állt itt – de hogyan jutunk el innen a kora középkori ír feketékig?

Négy lépésben:

Hispánia 711-től mór uralom alatt állt.
A mórok arabok voltak, akik Afrikából érkeztek.
Afrikában feketék is laknak.
Dublin nevében szerepel a fekete szó.
Egyértelmű, nem?

Innentől már csak egy lépés választ el minket attól, hogy ráfogjuk a vikingekre, hogy kiirtották a diverz lakosságot, és ezzel visszarántották az északi primitív őskorba a várost és a szigetet.

Ahogy a plakáton olvashatjuk:

„Dublint színes bőrű emberek építették A viking neve a városnak fekete tó volt, ez pedig arra a fekete ír lakosságára utalt, akik eredetileg a város építették, beleérvte a Christ Church Katedrálist. A vikingek meghívták a fekete íreket egy esélyre, ahol összeálltak a rasszista fehér ír társaikkal, és ellopták a fekete gyermekeket, hogy ne uralkodjanak felettünk többé. Ezeket gyermekeket ezután deportálták, belőlük lett a – nigériai – Igbo törzs.”

A kép „nyilvánvalóan vicc”, gondolnád, de sajnos nem. Az ír „fekete történelem hónap” alkalmából több ezren osztották meg teljesen komolyan.

Kövess minket -on és -en!

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.