Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség hamar elengedte azt a 24 éves férfit, akit azért tartóztattak le, mert „antiszemita támadást” intézett egy kipás zsidó ellen.

A szíriai migráns a Prenzlauer Bergben, a német főváros központi negyedében egy youth hostel folyosóján találkozott áldozatával, egy 32 éves brit zsidó férfival, aki kipát viselt. Ez kiváltotta az arab férfi dühét. Leütötte áldozata fejéről a kipát, és megtaposta. Utána azt követelte, hogy a zsidó kiáltsa azt, hogy „Free Palestine”, majd ököllel többször arcon ütötte.

A támadó letartóztatásakor a rendőrség észlelte, hogy erősen ittas állapotban volt a tett elkövetésekor. Személyazonosságát lejárt tartózkodási engedélye alapján állapították meg. Később elengedték azzal, hogy a bevándorlási hivatalban jelentse az incidenst.

A mind gyakoribb „antiszemita incidensek” közepette is egyedülálló a berliniek gyakorisága. 2021 első felében 522 ilyet esetet regisztráltak; ez a szám – a RIAS, egy monitorozó intézet felmérése szerint – évről évre átlagosan mintegy 17 százalékkal nő.

A vizsgált időszakban egy napra átlag három atrocitás jutott, amelyek mintegy felét – 211-et – május hónapban, az Izrael és a Hamász közötti összecsapás idején jelentették.

A háború napjaiban csupán Berlinben legalább 12 nagygyűlést rendeztek Palesztina mellett. A szónokok és transzparensek tagadták Izrael jogát a létezéshez, az izraeli politikát az úgynevezett holokauszthoz hasonlították, és a zsidók elleni erőszakra bíztattak. Izrael kikiáltásának évfordulóján, amit a palesztinok katasztrófának minősítenek, a tüntetők szájából „Izrael gyermekeket gyilkol” kiáltások hallatszottak, a rohamrendőröket pedig kövekkel és palackokkal dobálták meg. Másutt a német fővárosban két zsidó nőre támadt a palesztinbarát tömeg és „cionista kurváknak” nevezték őket.

Kövess minket -on és -en!

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.