Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség hamar elengedte azt a 24 éves férfit, akit azért tartóztattak le, mert „antiszemita támadást” intézett egy kipás zsidó ellen.

A szíriai migráns a Prenzlauer Bergben, a német főváros központi negyedében egy youth hostel folyosóján találkozott áldozatával, egy 32 éves brit zsidó férfival, aki kipát viselt. Ez kiváltotta az arab férfi dühét. Leütötte áldozata fejéről a kipát, és megtaposta. Utána azt követelte, hogy a zsidó kiáltsa azt, hogy „Free Palestine”, majd ököllel többször arcon ütötte.

A támadó letartóztatásakor a rendőrség észlelte, hogy erősen ittas állapotban volt a tett elkövetésekor. Személyazonosságát lejárt tartózkodási engedélye alapján állapították meg. Később elengedték azzal, hogy a bevándorlási hivatalban jelentse az incidenst.

A mind gyakoribb „antiszemita incidensek” közepette is egyedülálló a berliniek gyakorisága. 2021 első felében 522 ilyet esetet regisztráltak; ez a szám – a RIAS, egy monitorozó intézet felmérése szerint – évről évre átlagosan mintegy 17 százalékkal nő.

A vizsgált időszakban egy napra átlag három atrocitás jutott, amelyek mintegy felét – 211-et – május hónapban, az Izrael és a Hamász közötti összecsapás idején jelentették.

A háború napjaiban csupán Berlinben legalább 12 nagygyűlést rendeztek Palesztina mellett. A szónokok és transzparensek tagadták Izrael jogát a létezéshez, az izraeli politikát az úgynevezett holokauszthoz hasonlították, és a zsidók elleni erőszakra bíztattak. Izrael kikiáltásának évfordulóján, amit a palesztinok katasztrófának minősítenek, a tüntetők szájából „Izrael gyermekeket gyilkol” kiáltások hallatszottak, a rohamrendőröket pedig kövekkel és palackokkal dobálták meg. Másutt a német fővárosban két zsidó nőre támadt a palesztinbarát tömeg és „cionista kurváknak” nevezték őket.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.