Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség hamar elengedte azt a 24 éves férfit, akit azért tartóztattak le, mert „antiszemita támadást” intézett egy kipás zsidó ellen.

A szíriai migráns a Prenzlauer Bergben, a német főváros központi negyedében egy youth hostel folyosóján találkozott áldozatával, egy 32 éves brit zsidó férfival, aki kipát viselt. Ez kiváltotta az arab férfi dühét. Leütötte áldozata fejéről a kipát, és megtaposta. Utána azt követelte, hogy a zsidó kiáltsa azt, hogy „Free Palestine”, majd ököllel többször arcon ütötte.

A támadó letartóztatásakor a rendőrség észlelte, hogy erősen ittas állapotban volt a tett elkövetésekor. Személyazonosságát lejárt tartózkodási engedélye alapján állapították meg. Később elengedték azzal, hogy a bevándorlási hivatalban jelentse az incidenst.

A mind gyakoribb „antiszemita incidensek” közepette is egyedülálló a berliniek gyakorisága. 2021 első felében 522 ilyet esetet regisztráltak; ez a szám – a RIAS, egy monitorozó intézet felmérése szerint – évről évre átlagosan mintegy 17 százalékkal nő.

A vizsgált időszakban egy napra átlag három atrocitás jutott, amelyek mintegy felét – 211-et – május hónapban, az Izrael és a Hamász közötti összecsapás idején jelentették.

A háború napjaiban csupán Berlinben legalább 12 nagygyűlést rendeztek Palesztina mellett. A szónokok és transzparensek tagadták Izrael jogát a létezéshez, az izraeli politikát az úgynevezett holokauszthoz hasonlították, és a zsidók elleni erőszakra bíztattak. Izrael kikiáltásának évfordulóján, amit a palesztinok katasztrófának minősítenek, a tüntetők szájából „Izrael gyermekeket gyilkol” kiáltások hallatszottak, a rohamrendőröket pedig kövekkel és palackokkal dobálták meg. Másutt a német fővárosban két zsidó nőre támadt a palesztinbarát tömeg és „cionista kurváknak” nevezték őket.

Kövess minket -on és -en!

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.