Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség hamar elengedte azt a 24 éves férfit, akit azért tartóztattak le, mert „antiszemita támadást” intézett egy kipás zsidó ellen.

A szíriai migráns a Prenzlauer Bergben, a német főváros központi negyedében egy youth hostel folyosóján találkozott áldozatával, egy 32 éves brit zsidó férfival, aki kipát viselt. Ez kiváltotta az arab férfi dühét. Leütötte áldozata fejéről a kipát, és megtaposta. Utána azt követelte, hogy a zsidó kiáltsa azt, hogy „Free Palestine”, majd ököllel többször arcon ütötte.

A támadó letartóztatásakor a rendőrség észlelte, hogy erősen ittas állapotban volt a tett elkövetésekor. Személyazonosságát lejárt tartózkodási engedélye alapján állapították meg. Később elengedték azzal, hogy a bevándorlási hivatalban jelentse az incidenst.

A mind gyakoribb „antiszemita incidensek” közepette is egyedülálló a berliniek gyakorisága. 2021 első felében 522 ilyet esetet regisztráltak; ez a szám – a RIAS, egy monitorozó intézet felmérése szerint – évről évre átlagosan mintegy 17 százalékkal nő.

A vizsgált időszakban egy napra átlag három atrocitás jutott, amelyek mintegy felét – 211-et – május hónapban, az Izrael és a Hamász közötti összecsapás idején jelentették.

A háború napjaiban csupán Berlinben legalább 12 nagygyűlést rendeztek Palesztina mellett. A szónokok és transzparensek tagadták Izrael jogát a létezéshez, az izraeli politikát az úgynevezett holokauszthoz hasonlították, és a zsidók elleni erőszakra bíztattak. Izrael kikiáltásának évfordulóján, amit a palesztinok katasztrófának minősítenek, a tüntetők szájából „Izrael gyermekeket gyilkol” kiáltások hallatszottak, a rohamrendőröket pedig kövekkel és palackokkal dobálták meg. Másutt a német fővárosban két zsidó nőre támadt a palesztinbarát tömeg és „cionista kurváknak” nevezték őket.

Kövess minket -on és -en!

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.