Kövess minket -on és -en!

A Ringerike községben előkerült rúnakő a világ legrégebbi ilyen köve lehet. Ez alapján a rúnaírás és a rúnakövek régebbiek, mint azt a kutatók eddig gondolták.

„Ez a lelet a legizgalmasabb, amivel kutatóként valaha is találkoztam. Hihetetlenül sokat megtudhatunk általa” – mondta Kristel Zilmer, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum runológusa.

A kutatók i. sz. 1 és 250 közé datálták a jókora kődarabot, amelynek felületét feliratok borítják. Ezek közül számosat még soha nem látták korábban rúnakövön. A rúnák mellett rúnaszerű jelek és más vésetek is megfigyelhetők a kövön.

„A lelet sokat árul el nekünk a rúnák használatáról a korai vaskorban. Elképzelhető, hogy ez az első példa a rúnák használatára Skandináviában” – mondta Zilmer.

Az egyik, nyolc rúnából álló felirat egy kétezer évvel ezelőtt élt személy neve lehet. Az „idiberug” felirat egyik lehetséges értelmezése „Idibera számára”.

A kutatók szerint a rúnakövet a feltárt sírban eltemetett személy emlékére állíthatták.

A felirat egyik érdekessége, hogy a „b” rúna kettő helyett négy „zsebből” áll.

Kisebb kődarabokat is találtak, amelyekre a „rúna” szó, illetve egy név van vésve, valószínűleg a rúnafeliratot készítő személyé.

Steinar Solheim, a feltárást végző csoport vezetője elmondta, hogy a felfedezést még 2021-ben, egy vasútvonal építését megelőző ásatás során tették, és mostanáig tartott a leletek elemzése és koruk meghatározása.

A rúnakövet január 21-től állítják ki a Kultúrtörténeti Múzeumban.

Kövess minket -on és -en!

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.