A Ringerike községben előkerült rúnakő a világ legrégebbi ilyen köve lehet. Ez alapján a rúnaírás és a rúnakövek régebbiek, mint azt a kutatók eddig gondolták.

„Ez a lelet a legizgalmasabb, amivel kutatóként valaha is találkoztam. Hihetetlenül sokat megtudhatunk általa” – mondta Kristel Zilmer, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum runológusa.

A kutatók i. sz. 1 és 250 közé datálták a jókora kődarabot, amelynek felületét feliratok borítják. Ezek közül számosat még soha nem látták korábban rúnakövön. A rúnák mellett rúnaszerű jelek és más vésetek is megfigyelhetők a kövön.

„A lelet sokat árul el nekünk a rúnák használatáról a korai vaskorban. Elképzelhető, hogy ez az első példa a rúnák használatára Skandináviában” – mondta Zilmer.

Az egyik, nyolc rúnából álló felirat egy kétezer évvel ezelőtt élt személy neve lehet. Az „idiberug” felirat egyik lehetséges értelmezése „Idibera számára”.

A kutatók szerint a rúnakövet a feltárt sírban eltemetett személy emlékére állíthatták.

A felirat egyik érdekessége, hogy a „b” rúna kettő helyett négy „zsebből” áll.

Kisebb kődarabokat is találtak, amelyekre a „rúna” szó, illetve egy név van vésve, valószínűleg a rúnafeliratot készítő személyé.

Steinar Solheim, a feltárást végző csoport vezetője elmondta, hogy a felfedezést még 2021-ben, egy vasútvonal építését megelőző ásatás során tették, és mostanáig tartott a leletek elemzése és koruk meghatározása.

A rúnakövet január 21-től állítják ki a Kultúrtörténeti Múzeumban.