Kövess minket -on és -en!

A soviniszta döntéssel kapcsolatos Légió Hungária közlemény alább olvasható.

Az elmúlt napokban bejárta a hazai sajtót, különösen a jobboldali nyilvánosságot, miszerint a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre. A döntés a városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén született.

Minden más előtt le kell szögeznünk, hogy a döntést messzemenően elítéljük. A jelenleg is feszültséggel terhelt időszakban, amikor az európai nemzeteket belső- és külső ellenségek fojtogatják, csak további feszültségeket gerjeszthet minden ilyen lépés.

Bár, ennek magától értetődőnek kéne lennie, de hangsúlyoznunk kell, hogy amint mozgalmunknak sincs lehetősége direkt beleszólásra hazai politikai döntésekbe, úgy ukrán szövetségesünknek, a Karpatszka Szicsnek sincs ráhatása ilyen ügyekre. Nem mellesleg többségük éppen hazájukat védve, életük kockáztatásával, sőt nem egy esetben feláldozásával harcol a háborús frontokon. A háborút megelőzően pedig sokszorosan bizonyították, hogy elkötelezettek a kárpátaljai nemzetiségek békés együttélésének kérdésében.

Tudjuk, hogy sokaknak, mint egy falat kenyér, úgy jön egy-egy ilyen elítélendő provokáció.

Jól jön azoknak, akik érdekeltek abban, hogy a békétlenség, az egymással való örökös acsarkodás állapota konzerválódjon Európában, különösen a Kárpát-medencében. Ezen erők sora sajnálatosan hosszú, titkosszolgálatoktól kezdve, különböző országok pártpolitikai erőiig, akik az egyszerű gyűlölködés érzelmi hullámain játszva halászhatnak a zavarosban. Ugyanakkor jól jön azoknak a sikertelen soviniszta csoportocskáknak és személyeknek is, akik évtizedekkel ezelőtti politikai viszonyokat gondolnak napjaink realitásának. Jó- vagy rossz szándéktól vezérelve, de tevékenységük nem az általuk képviselt ügy sikeréhez az út, csupán adalék a felesleges feszültségek gerjesztéséhez.

A félreértések elkerülése végett leírjuk: A fentebb felsorolt erőterek, csoportok, személyek ugyanúgy megtalálhatóak az ukrán, mint a magyar oldalon. (Ez akkor is igaz, ha teljesen mások a két ország viszonyai jelenleg.)

Mozgalmunk minden soviniszta cselekményt elítél, a turul szobor eltávolítása pedig egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik.

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.