Kövess minket -on és -en!

Közismert mondás, hogy a győztesek írják a történelmet. Van viszont a történelemnek egy olyan szeglete, amiről még a győztesek sem akarnak írni.

(Szent Korona Rádió)

Szálasi Ferenc személyének és kormányának megítélése nem egyszerű. Lehetne az is, ha olyan világban élnénk, ahol a történelem egyes szakaszait nem tabusítanák olyannyira, hogy még a kérdések megfogalmazást is törvénnyel büntetik.

Ennek fényében nem annyira meglepő, mégis elkeserítő, hogy alig lehet tudni valamit egy olyan komplexumról, amiből mindössze három van egész Európában. Kettő látogatható, sőt a hadtörténelmet kedvelők által közkedvelt helyszín, a harmadik pedig a Szálasi-bunker, amiről csak azok tudják, hogy létezik, akiket kifejezetten érdekel a téma.

A bunker rövid története, hogy az 1944-es nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc nemzetvezető parancsot adott a Gyepű II. vezéri védőkörlet kialakítására. A munkálatok Kőszegtől nem messze az erdőben kezdődtek meg és 1945 február elejéig tartottak. Az eredmény egy 20 méter mélyen lévő, két helyiségből álló (28 és 33 négyzetméter) bunker lett, amit a nemzetvezető igényeinek (puritán életstílus jellemezte, így lehet következtetni a “luxus” mértékére) megfelelően.

Mivel a bunker nem volt atombiztos, így Szálasi és kísérete végül birodalmi területre távozott Nyugat-Magyarországról.

A világháború végeztével, a káoszt kihasználva a helyiek elhordtak mindent, ami mozdítható volt. Ezért nem is lehet őket hibáztatni, hiszen a hátország ekkor már távolról sem hasonlított a bőség szigetére. Az erdő, amiben kialakításra került a bunker szigorúan őrzött határsáv lett, a földalatti építmény pedig a szovjet katonák melegedője. Helyiek elmondása alapján a mai napig láthatóak falfirkáik. 1953-ban megpróbálták berobbantani a bunkert, de mivel egy kötélen eresztették le a robbanótöltetet az valószínűleg nem került elég mélyre, így csak a felszíni bejárat pusztult el, a földalatti helyiségek érintetlenek maradtak.

A rendszerváltás után Bakay Kornél régészprofesszor volt, aki elsőként megpróbált hozzányúlni a témához, de sajnos nem járt sikerrel. A Mazsihisz azonnal támadásba lendült és először csak egy helyi kiállítást lehetetlenítettek el 2002-ben, majd a bunker múzeummá alakítását is, arra hivatkozva, hogy “neonáci kegyhely” lesz belőle.

A nyugat.hu 2015-ös fényképén látható, hogy valaki volt olyan merész és elhelyezett egy mécsest a bunker (napjainkban felújított, de lezárt) felszíni bejáratánál. Nem tudjuk, hogy a Mazsihisz ingerküszöbét ez már meghaladja-e, de reméljük, hogy olvasóink ezen nem botránkoznak meg.

Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a bunkernek múzeumként kéne szolgálnia az utókort, de ha valaki egy mécsesgyújtással kíván megemlékezni a II. világháború eme rejtélyes helyszínén, akkor ebben a szabad és demokratikus világban ez engedtessék meg neki.

Kövess minket -on és -en!

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

„Ideje megtisztítani az algákat, gombákat és növényeket a kolonialista örökségtől, és végleg kiirtani a tudományos nevükből a sértő kifejezéseket” – indítványozta Gideon F. Smith és Estrela Figueiredo, a Nelson Mandela Egyetem két botanikusa 2021-ben.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.