|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Légió Hungária a Combat18 Hungary-vel és a Betyársereggel közösen ismét a győri terrorbombázások áldozatai és a magyar légtér hős védői előtt tiszteleg.
Bepereli a marylandi kisvárosi éttermet az a férfi, akit barátjával együtt kidobtak az általa rendszeresen látogatott helyről, azzal az indokkal, hogy öreg és fehér emberek.
1938. március 12-én vonultak be a nemzetiszocialista Németország csapatai a szomszédos Ausztriát, majd másnap kihirdették Ausztria és a Németország egyesítését.
A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.
„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.
Több, mint fél évszázada, hogy a magyar fajvédô újságírás egyik legutolsó óriásának kezéből végleg kiesett a toll.
Franz Boas nyomán a kritikai fajelmélet dogmaként sulykolja, hogy a „faj” csak egy „interszekcionális társadalmi konstrukció”, amely a fehérek érdekeit szolgálja az általuk elnyomott feketékkel szemben.
Egy függőlegesen megépített metróállomásban bújt volna el a Szovjetunió vezetője a második világháborúban, ha Moszkva elesik.
A feltétel nélküli megadás szerencsétlen gondolata, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború meghosszabbításához, 1943. január 1-én Casablancában született.
A csodafegyver (Wunderwaffe) fogalma a második világháború idejéről származik, amikor a németek korábban soha nem látott haditechnikákat fejlesztettek és próbáltak csatasorba állítani, és azzal eldönteni a háború kimenetelét.
A Rongyos Gárda tevékenységéről a rendszerváltozás előtt sok jót nem lehetett hallani. A Héjjas Iván által létrehozott irreguláris egységről a Rákosi- és Kádár-rendszerben főleg az úgynevezett „fehérterrorban” való részvételük kapcsán esett szó.
A németországi Mannheimben lefilmeztek egy harckocsikat szállító vonatot, amely Lengyelországba, majd onnan minden bizonnyal Ukrajnába tartott.
A Dráva menti harcokban sebesültem meg, és 1945. március 13-án egy német hadikórházzal az ausztriai Feldkirchbe kerültem.
A „Tigris-fóbia” futótűzként terjedt, Montgomery ennek megakadályozására már odáig ment, hogy betiltott minden olyan jelentést, amely a Tiger-ek harci teljesítményeiről szólt.
A címben olvasható idézetet egy Gulag-túlélő válaszolta családtagjainak arra a kérdésre, hogy mit csinált és hol volt abban a nyolc évben, amikor a szovjetek elvitték.
Ha az utolsó pillanatban nem születik meg a második bécsi döntés, a honvédség megtámadta volna Romániát.
Interjút adott a Magyar Jelennek T. Zoltán, akit viperákkal és paprikasprayvel felfegyverkezett antifabűnözők vertek össze február 10-én egy budapesti dohánybolt előtt.
Életfogytig tartó börtönre ítélte egy amerikai bíróság azt a fiatal fehér fajvédő aktivistát, aki tavaly 10 színes bőrűt lőtt agyon Buffalo városában egy élelmiszerboltnál.
„Gyülekezési joggal visszaélés” szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást a BRFK a Becsület napján a Normafánál tartott megemlékezés miatt.
A nyugati, főleg angolszász világ intellektuális, tudományos és politikai életében mentális AIDS-ként pusztító woke-izmus gerincét az úgynevezett kritikai fajelmélet (critical race theory) alkotja, amely tipikus összeesküvés-elméletként azt posztulálja, hogy a világ összes múltbéli, jelenlegi és jövőbeli gondjáért-bajáért a fehér embert, konkrétan a heteroszexuális fehér férfit terheli felelősség.
Újabb elfogatóparancsot adtak ki a Becsület napja és a Kitörés túra vélt résztvevői elleni budapesti utcai antifa támadások ügyében, ezúttal egy német állampolgárságú nő ellen.
Legjobb tudomásom szerint a magyar médiában az Origót kivéve sehol sem foglalkoztak vele (igazából olyan, mintha ők sem tették volna, mert pont a lényegi mögöttes tartalomról „feledkeztek meg”), de február elején meggyilkoltak egy kétgyermekes kaliforniai sürgősségi orvost, aki a Pacific Coast Highwayen biciklizett.
Holokauszttagadás miatt büntetőbíróság elé kell állnia Belgiumban Dries Van Langenhovénak, a flamand radikális jobboldali Vlaams Belang (Flamand érdek) párt volt szövetségi parlamenti képviselőjének.
Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.
Járványhoz hasonlította a fehér létet egy Damon Young nevű néger, s bár a New York Timesban is publikáló szerző kiirtandó közegészségügyi kockázatnak is nevezte a fehér létet, a gyűlöletkeltő írás nem keltett nagyobb hullámokat az amerikai közéletben.
Amerikában a „fehér felsőbbrendűség” nyílt, társadalmilag elfogadhatatlan és többnyire törvényileg is szankcionált megnyilvánulási formáinak a lincselés, a gyűlölet-bűncselekmények, a „néger” szó használata, a horogkereszt, a lángoló feszületek (Ku-Klux-Klan), a rasszista viccek és gúnynevek számítanak.
Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.
A Felvidék elszakításának szándéka az ezeréves magyar hazától már a Nagy Háború kitörése előtt, tehát már az ún. boldog békeidők éveiben titokban ott lappangott egyes cseh értelmiségi körök, sőt politikusok távlati célkitűzései között.
„Azokat hozták ide, akik az önálló gondolkodás megbocsáthatatlan bűnében leledzenek” – így próbált Egri György író, egykori rab logikus rendszert találni a recski kényszermunkatáborban.
Az osztrákok kétharmada „inkább rossznak” vagy „nagyon rossznak” tartja az együttélést Ausztriában a bevándorlókkal és a menekültekkel – derült ki az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) által készített felmérésből.
1936. augusztus 24-én kezdődött meg a Szovjetunióban a sztálini tisztogatások nagy nyilvános pereinek sorozata.
Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgatóját Szálasi Ferencné sírjának átlakítására – derül ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatásából, amit egy kommunista sajtóterméknek adott.
Budapesten is megmutatta valódi arcát a különböző autonóm anarchista-szélsőbaloldali csoportok hálózataként működő Antifasiszta Akció.
Győr a nacionalista színtér egyik legaktívabb vidéki bázisa, de persze az ellenséges oldal is képviselteti magát a nyugati végeken.
A Vadhajtások megkereste a Betyársereg vezetőjét, Tyirityán Zsoltot az elmúlt napok incidenseivel kapcsolatban. A Betyársereg vezére exkluzív interjút adott a „Vadaknak”.
Február 10-én, egy nappal az 1945-ös budai kitörési kísérlet évfordulójára szervezett megmozdulások előtt a XI. kerületben egy csoport tagjai látszólag ok nélkül, hátulról, viperával rátámadtak egy férfire, és a biztonsági kamerák szeme láttára brutálisan összeverték.
A napokban történt véres események csak azokat döbbentették meg, akik nem ismerik a történelmet, és akik elég hiszékenyek voltak ahhoz, hogy bedőljenek a mindent elárasztó, hazug baloldali propagandának.
A pénteki, illetőleg hétvégi események után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint annak előtte, már ami a magyarországi szélsőjobboldal és az internacionális antifasiszta szerveződések kapcsolatrendszerét illeti.
A hazai szélsőbaloldali, de még a nyíltan antifa felületek is megdöbbentő változásokon mentek keresztül az elmúlt napokban.
Magyarország is ízelítő kapott a terrorszervezetek szintjén működő antifa ténykedéséből. Ezt eddig hazánkban csak a „tornából felmentett magyarországiak” képviselték, a Kitörés-napi rendezvények miatt azonban több nyugati országból (pl: Németország, Görögország, Olaszország) jelentek meg.
Igazi européer úriemberek bombázgattak egy Drezda nevű német ékszeres dobozt 1945. február 13. és 15. között, ennélfogva nem is nagyon szoktak róla megemlékezni.
A magyarországi antifa támadásoknak hosszabb összeállítást szentelt (szokás szerint nácizva egy sort benne) a német Bild.
