Kövess minket 
-on és 
-en!
A tette nem számít bűncselekménynek, ezért a II.–III. Kerületi Bíróság szerdán felmentette a csoportosan,
nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság vádja alól Lenhardt Balázs volt jobbikos politikust, aki 2012 decemberében a budapesti Bem téren hangosan zsidózó hívei előtt felgyújtott egy izraeli zászlót - sopánkodik a Népszabadság. Több százan gyűltek össze 2012. december 14-én délután a Külügyminisztérium előtt a Kárpát Haza Őrei Mozgalom és a Gárdaszövetség által szervezett cionizmus elleni tüntetésen. Az egybegyűltek megelégedésére a sokaságból többször felharsant a „mocskos zsidók” és „Auschwitzba velük” felkiáltás.
A rendezvény csúcspontján Lenhardt Balázs, volt jobbikos, akkor már független országgyűlési képviselő a bekiabálások közepette a közönség megelégedésére meggyújtott és elégetett egy izraeli zászlót.
Az Izraellel szemben mindig megértő, szolgalelkű Külügyminisztérium is közleményt adott ki az esemény után, melyben határozottan elítélték a zászlóégetést, „a szélsőjobboldali tüntetés során elhangzott szégyenletes, uszító és kisebbségellenes beszédeket és megnyilvánulásokat”. A tárca "felháborítónak" nevezte, hogy az eseményen elégették egy külföldi állam nemzeti zászlóját, amit „egy ország, egy nép elleni gyűlölet keltésére alkalmas cselekedetnek” tartanak.
A rendőrség már a tüntetésen közbelépett, Lenhardtot előállították. A Jobbikból még e demonstráció előtt kilépett független országgyűlési képviselő azonban mentelmi jogára tekintettel rövid idő elteltével szabadon távozhatott a II. kerületi kapitányság épületéből.
Lenhardt szerint ugyan néhány kósza bekiabálástól eltekintve nem hangzottak el uszító kijelentések a tüntetésen, a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított az akkor még parlamenti képviselő politikus ellen, majd vádat is emelt ellene csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaságért. A bíróság azonban most bűncselekmény hiányában felmentette. Az ügyész fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, az eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt folytatódik.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az ítélet kapcsán a lap érdeklődésére elmondta: a vád tárgyává tett cselekmény törvényi tényállása szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azért viszont már három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a garázdaságot csoportosan, nyilvános rendezvényen követik el.
Bűncselekmény abban az esetben valósul meg, mutatott rá a Népszabadságnak küldött írásos válaszában Póta, ha az elkövető a törvényi tényállás valamennyi elemét megvalósítja. Így a bírónak vizsgálnia kellett, hogy a cselekmény kihívóan közösségellenes volt-e, erőszakos magatartást tanúsított-e az elkövető, és az alkalmas volt-e másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére.
|
|
|
|
|
|
Lenhardt esetében a kihívóan közösségellenesség tényállási elem – a szóvivő közlése szerint – nem valósult meg. A vádlott és két társa a politikai véleménynyilvánításuk egy formájaként szimbolikus beszédként használták a zászlóégetést, ezt támasztja alá a megválasztott helyszín is. „A büntetőjog ultima ratio jellegű, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak kivételes esetben korlátozható”.
Póta ugyanakkor rámutatott, hogy a bíróságnak csak a zászlóégetést kellett vizsgálnia, a rendezvényen elhangzó beszéd vonatkozásában az ügyészség vizsgálódott, és a Lenhardt Balázs ellen közösség izgatása bűntette miatt indult eljárást még 2013. augusztus 24-én megszüntette.
Póta az ajvékoló szerkesztőséghez eljuttatott közleményében rámutatott, hogy a bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe vette a Kúria egy korábbi döntését, amelyben felmentette a garázdaság vádja alól a zászlóégetéssel vádolt terheltet; akkor EU-s zászló égetése miatt indult eljárás.
Az ügyészség szerint azonban az eset összes körülményét figyelembe véve Lenhardt tette alkalmas volt arra, hogy "bizonyos csoportokban" félelmet, de legalábbis megbotránkozást keltsen, mivel a zászlóégetés alatt többször is elhangoztak a már idézett, "egyértelműen rasszista" bekiabálások. A bíróság első fokon másként látta.
(NOL nyomán)
