Kövess minket -on és -en!

Egy 39 éves és egy 28 éves dán patrióta az ország nyugati részén fekvő Randers városának zsidó temetőjében hajtotta végre akcióját 2019 novemberében, a Kristályéjszaka 81. évfordulójára időzítve.

Sírköveket rendeztek át és graffitiket hagytak maguk után, egy másik alkalommal egy épület falára két Dávid-csillagot mázoltak és egy parkban szivárványszínűre festett padra ragasztották az Északi Ellenállási Mozgalom (NMR) nemzetiszocialista szervezet logóját ábrázoló matricát.

Cathrine Brunsgaard Jacobsen rendőrségi ügyész az ítélet kihirdetését követően azt nyilatkozta: "Ezek az akciók arra irányultak, hogy bizonyos csoportokat – azok vallási meggyőződése, etnikai hovatartozásuk vagy szexuális orientációjuk miatt – megfenyegessenek, sértegessenek vagy lealacsonyítsanak."

A sajtóban csak "39 éves férfiként" azonosított elítélt, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, az NMR dániai csoportjának egyik vezetője, így tudni lehet, hogy Jacob Vullum Andersenről van szó. Az 1997-ben Svédországban alapított NMR forradalmi nemzetiszocialista szervezetként dekralálja magát; minden északi államban vannak tagszervezetei.

Finnország legfelsőbb bírósága tavaly szeptemberben betiltotta a helyi szervezetet, azzal a lózunggal alátámasztva a diktatórikus döntést, hogy "gyűlölködő hangnemben beszélt a bevándorlókról, a szexuális kisebbségekről és a zsidókról".

Kövess minket -on és -en!

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.