Kövess minket -on és -en!

Visszatért Németországba egy koncentrációs tábor egykori őre, aki több mint hatvan évig élt az Egyesült Államokban, ahonnan tavaly kiutasították - közölte a német szövetségi rendőrség egyik szóvivője.

A 95 éves Friedrich Karl Bergert egyelőre nem tartóztatták le, de a rendőrség kihallgatta, miután megérkezett a frankfurti repülőtérre. Egy memphisi bíróság tavaly februárban úgy döntött, hogy Bergert ki kell toloncolni, mert az észak-németországi Celle városában vizsgálatot indítottak ellene "háborús bűnök" elkövetésének gyanújával. A törvényszék azt próbálta kideríteni, hogy Berger részt vett-e "foglyok meggyilkolásában" a neuengammei táborhálózat őreként 1945-ben. A férfi azt állította, hogy néhány hétig őrzött ugyan rabokat a holland határhoz közeli Meppen térségében, de sem gyilkosságoknak, sem visszaéléseknek nem volt tanúja. Az ellene zajló eljárást végül terhelő bizonyíték híján decemberben megszüntették.

A neuengammei táborhálózatot 1938-ban hozták létre. Összesen 106 ezer rendszerellenes személyt deportáltak a központi és a szatellit táborokba. Berger 1959 óta élt az egyesült államokbeli Tennessee-ben.

A férfi azt követően került a "nácivadász" nyomozók célkeresztjébe, hogy neve felbukkant a nemzetiszocialista időszakból korszakból származó dokumentumokon, amelyeket egy a Balti-tengerben elsüllyedt hajón találtak meg 1950-ben. Az elmúlt években több egykori német aggastyán ellen indítottak eljárást. A hónap elején az ügyészség egy százéves német férfi ellen emelt vádat, aki a vádlók szerint "3518 gyilkosságban működhetett közre", amikor táborőrként tevékenykedett a sachsenhauseni koncentrációs táborban.

Kövess minket -on és -en!

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Steve Bannon, Donald Trump egykori fő tanácsadója, a CPAC baltimore-i rendezvényén egy erőteljes, történelmi vonatkozású mozdulattal zárta beszédét, amely a nemzetiszocialista karlendítést idézte. 

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.