Itt van az első internetes cikk, amit Magyarországon betiltottak

Kövess minket -on és -en!

Elrendelte a Kuruc.info holokauszt-tagadó cikkének törlését a bíróság,

írja az MTI a Kossuth Rádió Krónika című műsorára hivatkozva. Az írás 2013-ban jelent meg az Auschwitzban fogva tartott zsidókról és az államilag jóváhagyottal ellentétes nézeteket fogalmaz meg. Az ügyben "nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt" nyomozás indult, a rendőrségnek azonban nem sikerült megtalálnia sem a szerzőt, sem azt, aki közzétette az írást.

A Fővárosi Főügyészség ezután kérte a bíróságot, rendelje el a cikk hozzáférhetetlenné tételét.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Krónikában azt mondta: "az ismeretlen szerző, valamint a cikkhez hozzászólók olyan megállapításokat tettek, amelyekkel nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét tagadták, kétségbe vonták, jelentéktelen színben tüntették fel, és ezzel bűncselekményt valósítottak meg".

Jelentések

Az ügyészség ezért indítványozta a cikk és az ahhoz fűzött hozzászólások végleges hozzáférhetetlenné tételét - tette hozzá.

A bíróság első fokon elrendelte a cikk hozzáférhetetlenné tételét. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Kossuth Rádiónak azt mondta: a bíróság egy munkanapot biztosított az amerikai székhelyű tárhelyszolgáltatónak arra, hogy a cikket tegye végérvényesen elérhetetlenné, illetőleg törölje adatbázisából.

Magyar bíróság most első alkalommal rendelte el internetes tartalom hozzáférhetetlenné tételét. Ha az amerikai tárhelyszolgáltató nem tesz eleget határidőben a végzésnek, a Külügyminisztérium jogsegélykérelemmel fordulhat az Egyesült Államok hatóságaihoz. Ha ez is eredménytelen lenne, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szólítja majd fel Magyarország összes internetszolgáltatóját, hogy tegyék elérhetetlenné az üldözendő nézeteket tartalmazó cikket - hangzott el a Krónikában.

A Büntető Törvénykönyv 2012-es módosítása alapján rendelheti el a bíróság a blokkolást akár külföldi weboldalaknál is. A módszer technikailag hasonlít a Kína köré felhúzott Nagy Tűzfalra, azonban nem Magyarország lenne az első európai "demokrácia", amely ilyen formán korlátozza a szólásszabadságot, az Európai Unió számos országában évtizedes hagyománya van a másként gondolkodók meghurcolásának.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A történelem folyamán még egyetlen nemzedék sem kényszerült arra, hogy ennyiféle kombinált élettényezőket kezeljen.

1944. december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra, „kis munkára” hurcoltak el férfiakat és nőket a Szovjetunióba.

1945. január 28-án délelőtt a szovjetek négy harckocsival elérték és lezárták a Dunapentele–Perkáta és Perkáta–Adony útvonalakat.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

A Reich összeomlott: sárba, vérbe, könnyekbe, de a szövetségesek szerint nem elég gyorsan. Siettetni kellett az agóniáját, hogy baráti szívességet tegyenek Sztálinnak.

1945. május elején Auerbach melletti kis tanyán voltunk elszállásolva. Élelmiszerünk elfogyott, kilátástalannak tartottuk a további visszavonulást.

London köztudomásúlag a késelések világközpontja. A brit főváros unalmas mindennapjait többnyire feketék jóvoltából színesítő késelésjárvány (epidemic of black knife crime) főleg fekete tinédzserek körében szedi áldozatait.

Bemutatjuk a második világháború egyik legsikeresebb páncélosát, valamint azt a nehézharckocsit, amely - ha elkészül - bátran felvehette volna a harcot a háború második felét meghatározó lánctalpas erőkkel.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.