Karlendítéssel „inzultálták” az arab személyzetet a dühös patrióták egy pécsi étteremben

Kövess minket -on és -en!

A nyomozók befejezték a vizsgálatot annak a két patriótának az ügyében, akik invazív származásuk miatt szidalmazták egy pécsi étterem arab személyzetét.

„Közösség tagja elleni erőszak” bűntett elkövetése miatt nyomozott a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság egy 47 éves himesházai és egy 46 éves pécsi férfi ellen.

A „megalapozott gyanú” szerint az idősebb férfi idén nyáron ütögette az egyik pécsi belvárosi étterem ablakát, majd bement, és nemzetiszocialista karlendítést követően a személyzetre mutatva jelezte, hogy utálja az arabokat.

Hírek

Ezután az étteremben fel-alá járkált, majd egy széket odébb dobott és feldöntött, illetve a pultra is többször ráütött, és közben folyamatosan szidta az ott dolgozó arabokat a származásuk miatt. Társát azzal gyanúsítják a nyomozók, hogy – szintén a származásuk miatt – szóban inzultálta az étteremben lévő arab személyeket.

A rendőrök beazonosították a magyar patriótákat, majd elfogták és előállították őket. Az ügy vizsgálatát most fejezték be, és az iratokat a napokban adták át az ügyészségnek.

Kövess minket -on és -en!

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Szerte az országban az ukránok ugyanazt tapasztalják: egyre kevesebb a helyi férfi, és egyre több az indiai és pakisztáni, ráadásul a Zelenszkij-rezsim afrikai migránsok tömegeit szándékozik befogadni.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

1918 elején látott hozzá a szovjet vezetés az ortodox egyház szétveréséhez, ami aztán a 30-as években teljesedett ki.

Több mint száz éven át működött katonai létesítményként. Wünsdorf-Waldstadt városát sokáig csak Kis-Moszkvaként emlegették, ahonnan mindennap indult vonat a rendes, nagy Moszkvába.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Hosszú hetek óta tombol a magyarországi csata – írja Greiffenberg Wehrmacht tábornok a Kamerad-Bajtárs magyar-német katonaújság lapjain 1944 késő őszén.

1944. március 16-án a 3. Ukrán Front jobbszárny-csapatai rendkívül erős tüzérségi előkészítés után 14 óra 30 perc körül támadást indítottak Várpalota–Veszprém (9. gárdahadsereg), illetve Székesfehérvár–Sárvíz-csatorna (4. gárdahadsereg) általános irányokban.

Sztálin-verseket találni, pláne magyarul, nem is olyan egyszerű, ellenben Sztálint dicsőítő költeményekkel meg tényleg tele van a padlás. Az ilyen bolsevik dithüramboszokat egy időben nagyüzemben, egymást túllicitálva gyártották a Szovjetunióban.

Annak érzékeléséhez, hogy az utóbbi időben drasztikusan megnőtt a színes bőrű, főleg muszlim bevándorlók száma Nyugat-Európában, nincs szükség semmiféle tudományos vizsgálatra.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.