Kövess minket -on és -en!

Hitler-portrét helyeztek ki a házuk homlokzatára Leányfalun azok a patrióták, akik tavaly egy SS-zászlóval tették ugyanezt.

Szombaton este 7 után 3 rendőrautó állt egy leányfalusi ház előtt, ami a település egyik legnépszerűbb részén, a Duna-parti sétányon található. A háziak ellen ugyanis szerint legalább kettő házmestertempóban nyomuló kukkoló tett rendőrségi bejelentést.

Ennek oka az, hogy a ház homlokzatára Adolf Hitler képét akasztották ki, amit alul a következő, német nyelvű felirattal: Ein Volk, ein Reich, ein Führer, ami magyarul azt jelenti, hogy egy nép, egy birodalom, egy vezér, ez volt a Nagynémet Birodalom egyik legismertebb jelszava.

Tavaly júliusban a háziak egy SS-zászlót, az NSDAP katonai szervezete, a Schutzstaffel zászlaját tették ki hasonlóképpen, amire akkor két zsidó azonnal kihívta a rendőrséget, de a szentendrei rendőrök nem indítottak eljárást, egészen korrekt indokolással: a helyszínre kiérve azt találták, hogy éppen születésnapi ünnepség zajlott, a háziak pedig elmondták, hogy "(...) az elektromossághoz munkájuk révén kötődő résztvevők az ünnepelt 44. születésnapjára készítették a villám jelekkel szimbolizált zászlót. Amikor a rendőrök felhívták a figyelmüket a tiltott önkényuralmi jelképpel kapcsolatos hasonlóságra, azonnal eltávolították a zászlót. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, büntetőeljárás nem indult."

A zsidó-liberális sajtó vonyítása utáni médifigyelem miatt aztán tessék-lássék mégis elindult a nyomozás, hogy azt hamarosan megszüntessék, bűncselekmény hiányában.

Az ügyészség hónapokkal később felülvizsgálta a döntést és az eljárás hiányosságaira hivatkozva új nyomozásra utasította a rendőröket.

A tavalyi esetben egy zsidó járókelő azt mondta neki, hogy ami a házon lóg, az szerinte egy SS-jelvény, ami tiltott „önkényuralmi” jelkép, ő pedig zsidó és zavarja a látvány, a járókelő állítása szerint azzal válaszolt, hogy „ők viszont nácik, hősünknek pedig úgyis indul a vonata”.

Most végül garázdaság szabálysértése miatt indult rendőrségi eljárás a leányfalusi telektulajdonos ellen.

A jogi részletekben nem járatos olvasókat meglepheti, hogy egy ilyen ártalmatlan akció esetében miért merült fel hatósági intézkedés.

Mint az köztudott, a vonatkozó Btk-paragrafus tételesen felsorolja, hogy mi számít illegális „önkényuralmi” jelképnek. Ezek a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vöröscsillag. Vagyis sem Hitler, sem bárki más nemzetiszocialista arcképe, illetve a nacionalista mozgalmak jelmondatai sem esnek a törvény hatálya alá.

De akkor miért indítottak egyáltalán eljárást, és miért garázdaság miatt?

A Pest megyei rendőrség válasza szerint azért, mert a Hitler-portré sok arra sétálóban megbotránkozást keltett - a rendőrségre emiatt több bejelentés is érkezett egymástól függetlenül -, ami már megalapozta a garázdaság miatt szabálysértési eljárást.

A rendőrség arról is nyilatkozott, hogy még mindig folyik a tavaly indult nyomozás Szentendrén ugyanennek a háznak a gazdái ellen, az viszont már tényleg „önkényuralmi” jelkép miatt. 

Kövess minket -on és -en!

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.