Kövess minket -on és -en!

Az Arany Hajnal (görögül: Χρυσή Αυγή, Hriszí Avjí) egy szélsőjobboldali párt Görögországban, melyet Nikólaosz Mihaloliákosz alapított 1985. január 1-jén.

Elemzők és a média „neonáciként” írják le a pártot, ők azonban ezt visszautasítják. A tagjai tiszteletüket fejezik ki Joánisz Metaxász augusztus 4-i kormánya, illetve Georgiosz Papadopoulosz ezredes rendszere iránt. Nikolaos Michaloliakos 1980-ban kezdte meg a párt alapjait lerakni, amikor megjelentette a jobboldali, katonai juntabarát folyóirat első számát ezzel a névvel (Arany Hajnal). Ez a mozgalomnak az eredete, amely Görögországban a jobboldali katonai diktatúrához való visszatérés érdekében dolgozott. Azóta a kis csoportból nagy, országos támogatottsággal rendelkező párttá vált. A 2012-es májusi parlamenti választáson a szavazatok 7%-át szerezte meg, és első alkalommal tudtak bekerülni a görög parlamentbe. A párt kampánya a munkanélküliség, a gazdaság és a megszorítások közötti aggodalmakra épült, valamint maró bevándorlásellenességre, ami a támogatottságuk jelentős növekedését eredményezte. Az Arany Hajnal később sajnos elvesztette az összes helyét a görög parlamentben a 2019-es görög törvényhozási választásokon.

  • Általános adatok

 
  • Történeti áttekintés

1980 decemberében Nikólaosz Mihaloliákosz és egy támogatói csoport elindította a Chrysi Avgi magazint. Mihaloliákosz számos alkalommal találkozott az 1967–1974-es görög katonai junta vezetőivel, ami megalapozta az Arany Hajnal pártot. A Chrysi Avgi magazin 1984 áprilisában szűnt meg, amikor Michaloliakos belépett a Nemzeti Politikai Unióba, és átvette ifjúsági részlegének vezetését. 1985 januárjában szakított a Nemzeti Politikai Unióval és megalapította a Népi Nemzeti Mozgalmat – az Arany Hajnalt – amelyet 1993-ban hivatalosan is elismertek politikai pártként.

Nikólaosz Mihaloliákosz az Arany Hajnal alapítója és vezetője

Ugyanebben az időben jelentek meg a párt első utcai csoportjai Giannisz Giannopoulosz volt katonatiszt vezetésével, aki az 1980-as években részt vett a dél-afrikai Afrikaner Weerstandsbewegingben (AWB) is. Az 1991-es és 1992-es események után az Arany Hajnal stabil, több mint 200 tagú tagságot tudhatott magáénak. Az 1980-as években a párt felkarolta a hellén újpogány hiedelmeket, dicsérte a tizenkét olümposzt és elutasította a kereszténységet. A párt később ideológiai változásokon ment keresztül, és üdvözölte a görög ortodox kereszténységet. 1990-es években a párt tagjainak egy része részt vett a délszláv haborúban is a szerbek oldalán. A 2000-es években számos utcai összecsapásra került sor az Arany Hajnal és az antifa bandák között. Eközben az Arany Hajnal mint párt is egyre erősebbé vált: míg 2009-ben még alig 7 százalékos támogatottsággal bírt, addig 2010-re már tagot adott az athéni városi tanácsba, 2012-ben pedig már 18 képviselője ült a görög parlamentben. A 2015-ös januári görög országos választások eredményeként a párt a harmadik legnagyobb lett a Parlamentben, annak ellenére, hogy csak 17 mandátumot szerzett. A párt gyakorlatilag lefedte egész Görögországot. 2002-ben állításuk szerint 32 görög városban és Cipruson voltak helyi szervezetei. Az Arany Hajnalnak a rendőrség kötelékében is voltak támogatói. Egy elemzés arra jutott, hogy 2012-ben a rohamrendőröknek akár több mint a fele is az Arany Hajnalra szavazhatott. A párt programjai között két markáns terv szerepelt, ezek a következők: Nagy-Görögország létrehozása (Megáli Idéa/Μεγάλη Ιδέα), és a görög gazdaság rendbetétele. Nagy-Görögrszághoz tartozna Dél-Albánia, Macedónia, Dél-Bulgária, Isztanbul (Konstantinápoly), Nyugat-Anatólia, és Ciprus. 2015-ben az Arany Hajnal a következőképpen vázolta fel nemzeti tervét Görögország pénzügyi válságból való kilábalására:

  • A mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar növelése.
  • Meritokráciá bevezetése.
  • Használja ki Görögország olaj-, gáz- és nemesfémkészleteit.
  • Ellenőrizze és törölje az általuk törvénytelennek ítélt államadósság egy részét.
  • Szabadkereskedelmi megállapodások megkötése Oroszországgal, Iránnal és Kínával.
  • Saját gazdasági övzet létrehozása.
  • Terjessze ki Görögország felségvizeit az UNCLOS által meghatározott 12 tengeri mérföldre.
  • Hatályon kívül helyezzék a parlamenti képviselők mentelmi jogát a büntetőeljárás folytatása, letartóztatás és fogvatartás mellett.
  • Távolítsa el az adókból nyert pártfinanszírozást, és inkább adományokra támaszkodjon.
  • A görög parlament létszámát 180 tagra csökkenteni.
  • Plutokrácia megszüntetése.
  • Adókedvezmény biztosítása azon befektetők, üzletemberek és hajótulajdonosok számára, akik csak görög munkavállalókat alkalmaznak és tőkéjüket nemzeti bankokba fektetik.
  • Az összes illegális bevándorló kiutasítása, akik beléptek Görögországba.
  • Támogassa az anyákat, és adókedvezményeket kínáljon a fiatal szülőknek és a nagycsaládosoknak.
  • Az állami hiteleket kapott bankok, valamint a természeti erőforrások államosítása.

 

  • A bukás

A párt bukása egy Pavlosz Füsszasz nevű kommunista rapper meggyilkolásához köthető. A Killah P művésznéven rappelő és a rasszizmus ellen többször felszólaló férfi a barátaival szórakozott 2013. szeptember 17-én, amikor Arany Hajnal-tagok támadták meg. A biztonsági kamerák felvételei szerint láthatóan tervezett módon, két-három fős csapatokban támadtak a férfira, akit végül leszúrtak. A bíróság négy ügyet tárgyalt egybegyúrva: Pavlosz Füsszasz baloldali görög rapper meggyilkolását, migráns halászok és baloldali aktivisták ellen elkövetett támadásokat, illetve a bűnszövetkezetként való működés vádját. Az ügynek 68 vádlottja volt, köztük Nikólaosz Mihaloliákosz, az Arany Hajnal vezetője, a párt 17 képviselője és több rendőrtiszt.

Pavlosz Füsszasz kommunista rapper

Az athéni pakisztáni közösség korábbi vezetője azt állította, hogy ő nagyjából 900, rasszista indíttatású támadásról hallott, amely a párt tagjaihoz köthető. 2020 október 7-én a törvényszék Mihaloliákoszon kívül hat volt törvényhozót talált bűnösnek bűnszövetkezet vezetésében és működtetésében, a többieket pedig abban való részvételért marasztalta el. Szintén elítélték Jorgosz Rupakiaszt, Füsszasz gyilkosát és az Arany Hajnal szimpatizánsát. Az Arany Hajnal mára jócskán a háttérbe szorult, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzeti érzelmű hangok eltűntek volna Görögországból – emlékeztet a Guardian cikke. Példaként hozza annak a német újságírónak az esetét, akit januárban szélsőjobboldali aktivisták támadtak meg Athénban. Leszbosz szigetén, ahol rengeteg menekült köt ki, olyan, botokkal felfegyverkezett férfiak járőröztek egy faluban, akikről azt gyanítják, hogy az Arany Hajnalhoz kötődnek. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének (UNHCR) 2019-es beszámolója szerint régi és új extremista csoportok célpontjai már nemcsak a menekültek, hanem az LGBTI-csoportok is. A migrációval kapcsolatos negatív hangok a közeljövőben újra felerősödhetnek, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy döntött, szabad utat biztosít a Szíria felől érkező menekülteknek, hogy eljussanak a görög határig, ahol az utóbbi időkben egymást érik az erőszakos jelenetek. Azonban ez az újabb menekülthullám a koronavírussal tetézve ismét jó alapot nyújthat akár az Arany Hajnal, akár a hasonló nemzetiszocialista és idegenellenes mozgalmak felerősödésének.

Kövess minket -on és -en!

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.