Kövess minket: Telegram — XVkontakte

XX. század legfényesebb temetésében volt része Josip Broz Titó kommunista vezetőnek, aki délvidéki magyarok tízezreinek kínhaláláért felelős.

Három évtizeddel ezelőtt egész Jugoszláviát letaglózta, amikor 1980. május 4-én meghalt az ország első számú vezetője, Josip Broz Tito. Vasárnap volt, az állami televízió épp a Hajduk Split és az FK Red Star meccsét közvetítette, amikor a 41. percben leállították a mérkőzést és a hangosbemondón közölték a hírt. A tömeg és a játékosok is zokogásban törtek ki.

Mindenki kedvence

Utolsó útjára saját luxusvonata, az úgynevezett Kék Vonat szállította Ljubljanából Jugoszlávián keresztül Belgrádba. Az állomásokon, ahol a vonat elhaladt, gyászoló tömegek búcsúztak vezetőjüktől a zuhogó esőben. Temetése hatalmas politikai és médiaesemény volt: soha korábban nem vett részt egyszerre ennyi magas rangú politikus, államfő gyászszertartáson. Összesen 127 ország 209 delegációja jelent meg Perutól Szudánon át Venezueláig. A temetésen 4 király, 31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter és ismert személyiség vett részt. Magyarországot Kádár János pártfőtitkár képviselte. A belgrádi Képviselőházban felállított ravatala előtt százezrek rótták le kegyeletüket.

A Balkánon ma is úgy vélik, "Titót mindenki szerette". Országába egységet és jólétet hozott, külpolitikájában elhidegült a Szovjetuniótól és az el nem kötelezettség volt az irányadó, amiért Jugoszláviát a második Svájcnak is nevezték. Előszeretettel fogadták a nyugati országokban is, találkozott John F. Kennedyvel és Jimmy Carterrel, közben rendszeresen közös kongresszusokon vett részt Fidel Castroval is.

Mészárlás Újvidéken és a vérbosszú

Josip Broz Titót ennek ellenére nem lehet feddhetetlenséggel vádolni. Ha közvetlen parancsot nem is adott rá, partizánjai mindenképpen az ő tudtával gyilkoltak meg több tízezer bácskai magyart a második világháború végóráiban. A történet viszont 1941 áprilisában kezdődik, amikor a Magyar Királyság ismét birtokba vette a Trianonban elszakított déli területek egy részét. Komoly partizánháború kezdődött, amely év végére már-már a magyar közigazgatás működését veszélyeztette. Ezért rendelték el januárban a hírhedtté vált razziát, amely a végletekig elfajult. A magyar hatóságok két hét alatt több mint háromezer, többségében szerb civilt gyilkoltak meg.

Alig telt el két év az értelmetlen újvidéki mészárlás után, megkezdődött a bosszú. 1944 októberében a délvidéket a Vörös Hadsereg és a nyomában érkező, Tito vezette Népfelszabadító Hadsereg foglalta el. A kommunista pártvezetés pedig a kollektív bűnösség elve alapján a sváb és a magyar lakosságot kiáltotta ki legfőbb ellenségnek. Borzasztó öldöklés kezdődött 1944-45 telén: Tito partizánjai lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban magyarok és németek tömegeit kínozták és gyilkolták meg.

Elképesztő kegyetlenség

Az úgynevezett délvidéki mészárlásnak a becslések szerint mintegy 40 ezer magyar esett áldozatul. Egyszerre volt ez etnikai tisztogatás, bosszú az újvidéki gyilkosságokért és a gyűlölet, a kegyetlenség tobzódása. Volt, hogy tíz-tizenöt embert acélhuzallal egymáshoz, majd gyűrű alakban egy szénakazal köré kötöztek és a szénát meggyújtották. Élve nyúztak és sütöttek meg embereket, a papok hátából kereszt alakban nyúzták le a bőrt, nemi szervüket tépték és taposták.

Fogóval tépték a körmöket, szó szerint megpatkolták az áldozatot, vagy kettéfűrészelték, és kedvelt módszer volt a karóba húzás is. Arra is volt példa, hogy egy egész családot kötöztek egymás mellé, és lassan csúsztatták őket a fűrészgép fogai közé. A felnőtt férfiak mellett nők, gyerekek, csecsemők és aggastyánok is tömegesen estek áldozatul – a tragikus eseményekről Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában című könyve az interneten is olvasható.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

Egy idős német asszonynak, aki személyesen ismerte, hiszen munkaadója volt, a név – Adolf Hitler – mosolyt csalt az arcára, nem pedig borzongást.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Egy nappal a chemnitzi csonkolás előtt is hallattak magukról az antifa terroristák: hétfő éjjel bombatámadás történt a Königsblut Tattoo & Piercing Stúdió ellen Zeulenrodában (Greiz kerület, Türingia).

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik első embere, Heinrich Himmlernek bajorországi, festői környezetből álló tóparti villáját szállodává és étteremmé alakították át, amiért „természetesen” áll a bál a zsidó-liberális médiában.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.