Kövess minket -on és -en!

Az egyik olasz tévécsatorna riportere meginterjúvolt egy 13 és egy 15 éves cigánylányt.

Arról kérdezték őket, miből élnek. Egyikőjük a következőképpen válaszolt: „A római metrón szoktunk lopni. Egy nap ezer eurót is megkeresünk. Miért kellene szégyenkeznünk? Mi csak keressük a jót magunknak... Ha meghalunk, úgyse számít. Ez az élet”. A tinédzser korú rejtett erőforrás szavait az Il Giornale című lap internetes változata is leközölte.

Az egyik cigánylány azt is elárulja, hogy „munka közben” gyakran felveszik a napszemüvegüket, mivel úgy „szexisebben néznek ki”. A polkorrektnek legkevésbé sem nevezhető – vagyis teljesen hiteles – tudósításból kiderül, hogy a Boszniából érkezett lányok mindenfajta „gátlás nélkül” ismerik be: lopásból élnek, mellyel kapcsolatban a legcsekélyebb aggályuk nincs. Amikor a riporter megkérdezi tőlük, hogy nem sajnálják-e azt az idős hölgyet, akit korábban megloptak, az egyik rejtett erőforrás azt válaszolja: „Jól vagyok, elviszem a pénzt, és minden oké”. A lányok elmondják, hogy időnként ugyan elviszi őket a rendőrség, ilyenkor ujjlenyomatot vesznek tőlük, de mivel gyerekek, azonnal el is engedik őket. Sem iskolába járni, sem dogozni nem akarnak. A napi ezer eurós zsákmányt pedig vásárlásra, ruhákra költik, ezen kívül járnak moziba, szórakoznak, fiúznak, sőt a pénzből még a „fűre” is futja.

A lap arról is tájékoztatja az olvasókat, hogy hozzávetőleg 180 ezer „roma és szinti” keseríti meg az olaszok életét. Közülük állítólag 40 ezren élnek úgynevezett „nomád táborokban”, civilizált emberek számára elviselhetetlen körülmények között. A lap utal arra is, hogy a hatóságok korábban „nemzeti szükséghelyzetnek” nyilvánították a több tízezer vándorló cigány megjelenését. Csakhogy - olvasható a meglepően őszinte cikkben - a „baloldal sohasem akarta megoldani ezt a szükséghelyzetet”. Mi több, „amikor az ügy vitatémává válik, akkor a rasszizmus és idegengyűlölet vádjával illetik mindazokat, akik megoldást javasolnak” – vázolja az idehaza is olyannyira ismerős állapotokat a lap tudósítása.

(Perge Ottó, Kuruc.info - Il Giornale nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.