Kövess minket -on és -en!

Már a megemlékezést megelőző hetekben nyomon követtük az időjárás alakulását és bíztunk benne, hogy valami csoda folytán kegyes lesz hozzánk.

Végül az égiek nem hoztak nekünk jó időt, sőt kimondottan próbatétel elé állították az egész utcai emléksétánkat és az azt követő felszólalásokat, a rendezvény jelentős része ugyanis zuhogó esőben zajlott le, ami mind az emberi tűrőképességünket, mind pedig a technikai eszközeinket próbára tette.

De tudtuk azt, hogy 1944. április 13-án Győrt az angolszász bombázók zivatara érte el, és hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie városunknak és megannyi magyar településnek. A magyar légtérben acélmadarak csaptak össze, a légierőnk elképesztő túlerővel szemben vette fel a harcot.

A győri rendőrség a tavalyihoz képest nem próbálkozott akkora mertékben a rendezvény elgáncsolásával, sem pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan alku kikényszerítésével. A februári események miatt viszont a rendezői feltételek eléggé sarkosan meg lettek fogalmazva.

17 órakor aztán a Széchenyi térről kb. 70 fővel, fegyelmezett sorokban a győri sétálóutcán keresztül - amin az amerikai „demokrácia” az 1944-es évben többször is végzett pusztítást - átsétáltunk az Országzászló Emlékműhöz. A zord időjárás miatt a Baross utca gyakorlatilag üres volt, mégis akadt, aki dicsérő vagy pedig becsmérlő szavakkal, de kifejezte véleményét rendezvényünk kapcsán.

A lezárt Szent István úton áthaladva megérkeztünk az emlékbeszédek helyszínére.

A megemlékezés keretei közt felszólalt a Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, egy helyi patrióta szervezet kepviselője és a Légió Hungária vezetőségi tagja, Incze Béla.

A helyi média teljes elhallgatása mellett, a közösségi portálokon pedig minimális mozgástérrel, de tudatnunk kell, hogy hiába fordítják el a fejüket, Mozgalmunk a témában megkerülhetetlen!

Arra a közömbös kérdésre pedig, hogy Győrt valójában terrorbombázás érte-e, egy tavaly kiadott könyv ad választ, melyet Hárs Ottó naplójából és korabeli levéltári feljegyzésekből adtak ki Egy átballagó vándor címen.

Részlet a könyvből:

„Jönnek a vagongyárból munkások, síró, jajgató munkásnők, nem lehet velük beszélni, csak menekülnek, és azt hajtogatják – borzalom, borzalom! Sokan kiszaladtak a Duna-partra, és a légnyomás belevitte őket a Dunába, míg a vízben fuldokoltak, akkor még géppuskával lőtték a szerencsétleneket azok a dögök. Ott rengeteg ember elpusztult.

...

Nincs villany, nem tudják lefújni a riadót. Micsoda menekülés van! Borzalmas ezt nézni, elmondani nem lehet!”

Az esti órákban egy remek hangulatú bajtársi összejövetelre került sor, melyen a Romantikus Erőszak egy akusztikus koncertet is adott.

Forrás: Légió Hungária

Kövess minket -on és -en!

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

Undorítón aljas és bestiális bűncselekmény borzolja a kedélyeket Ausztráliában, melynek az elkövetője egy kínai bevándorló. Az esetre a Nacionalista Zóna Telegram-csatornája hívta fel a figyelmet, írja a Kuruc.info.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.