Kövess minket -on és -en!

Már a megemlékezést megelőző hetekben nyomon követtük az időjárás alakulását és bíztunk benne, hogy valami csoda folytán kegyes lesz hozzánk.

Végül az égiek nem hoztak nekünk jó időt, sőt kimondottan próbatétel elé állították az egész utcai emléksétánkat és az azt követő felszólalásokat, a rendezvény jelentős része ugyanis zuhogó esőben zajlott le, ami mind az emberi tűrőképességünket, mind pedig a technikai eszközeinket próbára tette.

De tudtuk azt, hogy 1944. április 13-án Győrt az angolszász bombázók zivatara érte el, és hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie városunknak és megannyi magyar településnek. A magyar légtérben acélmadarak csaptak össze, a légierőnk elképesztő túlerővel szemben vette fel a harcot.

A győri rendőrség a tavalyihoz képest nem próbálkozott akkora mertékben a rendezvény elgáncsolásával, sem pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan alku kikényszerítésével. A februári események miatt viszont a rendezői feltételek eléggé sarkosan meg lettek fogalmazva.

17 órakor aztán a Széchenyi térről kb. 70 fővel, fegyelmezett sorokban a győri sétálóutcán keresztül - amin az amerikai „demokrácia” az 1944-es évben többször is végzett pusztítást - átsétáltunk az Országzászló Emlékműhöz. A zord időjárás miatt a Baross utca gyakorlatilag üres volt, mégis akadt, aki dicsérő vagy pedig becsmérlő szavakkal, de kifejezte véleményét rendezvényünk kapcsán.

A lezárt Szent István úton áthaladva megérkeztünk az emlékbeszédek helyszínére.

A megemlékezés keretei közt felszólalt a Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, egy helyi patrióta szervezet kepviselője és a Légió Hungária vezetőségi tagja, Incze Béla.

A helyi média teljes elhallgatása mellett, a közösségi portálokon pedig minimális mozgástérrel, de tudatnunk kell, hogy hiába fordítják el a fejüket, Mozgalmunk a témában megkerülhetetlen!

Arra a közömbös kérdésre pedig, hogy Győrt valójában terrorbombázás érte-e, egy tavaly kiadott könyv ad választ, melyet Hárs Ottó naplójából és korabeli levéltári feljegyzésekből adtak ki Egy átballagó vándor címen.

Részlet a könyvből:

„Jönnek a vagongyárból munkások, síró, jajgató munkásnők, nem lehet velük beszélni, csak menekülnek, és azt hajtogatják – borzalom, borzalom! Sokan kiszaladtak a Duna-partra, és a légnyomás belevitte őket a Dunába, míg a vízben fuldokoltak, akkor még géppuskával lőtték a szerencsétleneket azok a dögök. Ott rengeteg ember elpusztult.

...

Nincs villany, nem tudják lefújni a riadót. Micsoda menekülés van! Borzalmas ezt nézni, elmondani nem lehet!”

Az esti órákban egy remek hangulatú bajtársi összejövetelre került sor, melyen a Romantikus Erőszak egy akusztikus koncertet is adott.

Forrás: Légió Hungária

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután.