Kövess minket -on és -en!

Már a megemlékezést megelőző hetekben nyomon követtük az időjárás alakulását és bíztunk benne, hogy valami csoda folytán kegyes lesz hozzánk.

Végül az égiek nem hoztak nekünk jó időt, sőt kimondottan próbatétel elé állították az egész utcai emléksétánkat és az azt követő felszólalásokat, a rendezvény jelentős része ugyanis zuhogó esőben zajlott le, ami mind az emberi tűrőképességünket, mind pedig a technikai eszközeinket próbára tette.

De tudtuk azt, hogy 1944. április 13-án Győrt az angolszász bombázók zivatara érte el, és hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie városunknak és megannyi magyar településnek. A magyar légtérben acélmadarak csaptak össze, a légierőnk elképesztő túlerővel szemben vette fel a harcot.

A győri rendőrség a tavalyihoz képest nem próbálkozott akkora mertékben a rendezvény elgáncsolásával, sem pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan alku kikényszerítésével. A februári események miatt viszont a rendezői feltételek eléggé sarkosan meg lettek fogalmazva.

17 órakor aztán a Széchenyi térről kb. 70 fővel, fegyelmezett sorokban a győri sétálóutcán keresztül - amin az amerikai „demokrácia” az 1944-es évben többször is végzett pusztítást - átsétáltunk az Országzászló Emlékműhöz. A zord időjárás miatt a Baross utca gyakorlatilag üres volt, mégis akadt, aki dicsérő vagy pedig becsmérlő szavakkal, de kifejezte véleményét rendezvényünk kapcsán.

A lezárt Szent István úton áthaladva megérkeztünk az emlékbeszédek helyszínére.

A megemlékezés keretei közt felszólalt a Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, egy helyi patrióta szervezet kepviselője és a Légió Hungária vezetőségi tagja, Incze Béla.

A helyi média teljes elhallgatása mellett, a közösségi portálokon pedig minimális mozgástérrel, de tudatnunk kell, hogy hiába fordítják el a fejüket, Mozgalmunk a témában megkerülhetetlen!

Arra a közömbös kérdésre pedig, hogy Győrt valójában terrorbombázás érte-e, egy tavaly kiadott könyv ad választ, melyet Hárs Ottó naplójából és korabeli levéltári feljegyzésekből adtak ki Egy átballagó vándor címen.

Részlet a könyvből:

„Jönnek a vagongyárból munkások, síró, jajgató munkásnők, nem lehet velük beszélni, csak menekülnek, és azt hajtogatják – borzalom, borzalom! Sokan kiszaladtak a Duna-partra, és a légnyomás belevitte őket a Dunába, míg a vízben fuldokoltak, akkor még géppuskával lőtték a szerencsétleneket azok a dögök. Ott rengeteg ember elpusztult.

...

Nincs villany, nem tudják lefújni a riadót. Micsoda menekülés van! Borzalmas ezt nézni, elmondani nem lehet!”

Az esti órákban egy remek hangulatú bajtársi összejövetelre került sor, melyen a Romantikus Erőszak egy akusztikus koncertet is adott.

Forrás: Légió Hungária

Kövess minket -on és -en!

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

Zsidó-liberális hisztéria vezette fel a Bayern München és az olasz Lazio visszavágóját, aminek a tétje negyeddöntőbe jutás a Bajnokok Ligájában.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.