Kövess minket -on és -en!

Már a megemlékezést megelőző hetekben nyomon követtük az időjárás alakulását és bíztunk benne, hogy valami csoda folytán kegyes lesz hozzánk.

Végül az égiek nem hoztak nekünk jó időt, sőt kimondottan próbatétel elé állították az egész utcai emléksétánkat és az azt követő felszólalásokat, a rendezvény jelentős része ugyanis zuhogó esőben zajlott le, ami mind az emberi tűrőképességünket, mind pedig a technikai eszközeinket próbára tette.

De tudtuk azt, hogy 1944. április 13-án Győrt az angolszász bombázók zivatara érte el, és hogy milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie városunknak és megannyi magyar településnek. A magyar légtérben acélmadarak csaptak össze, a légierőnk elképesztő túlerővel szemben vette fel a harcot.

A győri rendőrség a tavalyihoz képest nem próbálkozott akkora mertékben a rendezvény elgáncsolásával, sem pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan alku kikényszerítésével. A februári események miatt viszont a rendezői feltételek eléggé sarkosan meg lettek fogalmazva.

17 órakor aztán a Széchenyi térről kb. 70 fővel, fegyelmezett sorokban a győri sétálóutcán keresztül - amin az amerikai „demokrácia” az 1944-es évben többször is végzett pusztítást - átsétáltunk az Országzászló Emlékműhöz. A zord időjárás miatt a Baross utca gyakorlatilag üres volt, mégis akadt, aki dicsérő vagy pedig becsmérlő szavakkal, de kifejezte véleményét rendezvényünk kapcsán.

A lezárt Szent István úton áthaladva megérkeztünk az emlékbeszédek helyszínére.

A megemlékezés keretei közt felszólalt a Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, egy helyi patrióta szervezet kepviselője és a Légió Hungária vezetőségi tagja, Incze Béla.

A helyi média teljes elhallgatása mellett, a közösségi portálokon pedig minimális mozgástérrel, de tudatnunk kell, hogy hiába fordítják el a fejüket, Mozgalmunk a témában megkerülhetetlen!

Arra a közömbös kérdésre pedig, hogy Győrt valójában terrorbombázás érte-e, egy tavaly kiadott könyv ad választ, melyet Hárs Ottó naplójából és korabeli levéltári feljegyzésekből adtak ki Egy átballagó vándor címen.

Részlet a könyvből:

„Jönnek a vagongyárból munkások, síró, jajgató munkásnők, nem lehet velük beszélni, csak menekülnek, és azt hajtogatják – borzalom, borzalom! Sokan kiszaladtak a Duna-partra, és a légnyomás belevitte őket a Dunába, míg a vízben fuldokoltak, akkor még géppuskával lőtték a szerencsétleneket azok a dögök. Ott rengeteg ember elpusztult.

...

Nincs villany, nem tudják lefújni a riadót. Micsoda menekülés van! Borzalmas ezt nézni, elmondani nem lehet!”

Az esti órákban egy remek hangulatú bajtársi összejövetelre került sor, melyen a Romantikus Erőszak egy akusztikus koncertet is adott.

Forrás: Légió Hungária

Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.