9 éve ég a mécses – Cseresznye Gyurira emlékeztünk

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

Emlékét őrizve hajdú-bihari divíziónk július 8-án immáron 5. alkalommal szervezte meg Debrecenben a Gyuri nevéhez fűződő emléknapot.

Ahogy eddig, úgy ez alkalommal is a debreceni köztemető bejáratánál gyülekeztek a bajtársak, volt barátok, és azon fiatalabb generáció tagjai is, akik Gyurit már csak a klasszikus Titkolt számokat hallgatva ismerhették meg.

Hírek

Norbi a Gyurival közösen megélt történetek felelevenítésével kezdte megemlékező beszédét. Felidézve a baleset napjának felrázó napján történteket, valamint a közös kalandokból született anekdotákat, Norbi hangsúlyozta, hogy akkor tudjuk Gyuri emlékét megőrizni, ha dalait nem feledjük, és azok mondanivalóját mindennapi életünk során megéljük.

A megemlékezést S. István a Hundriver énekese és gitárosa által előadott Skrewdriver klasszikus, a Suddenly színesítette.

A küzdelem és harc folytonosságára, melyet Gyuri vívott a zene fegyverével az Incze Béla által levezényelt "Vagyunk” rítus emlékeztette a megemlékezés résztvevőit, melyet a fekete füstoszlopok kíséretében eltöltött egyperces néma csend követett.

Végül a megemlékezést a résztvevő szervezetek koszorúzása, valamint a jelenlevők által a mécsesek és virágok sokaságának az elhelyezésével zárult.

A temetőből kifele sétálva idén is meglátogattuk Komáromi Gábor nyughelyét is, és Komcsiról, Gyuri barátjáról is megemlékeztünk egy-egy mécses meggyújtásával.

A nap egy debreceni klubban folytatódott, ahol a felcsendült régi nóták mellett közösen koccinthattunk Gyurimesterre. A bajtársi találkozót a Hundriver akusztikus koncertje színesítette, mely jó hangulatban, többek között Gyuri kedvenc Skrewdriver számainak közös éneklésével telt.

Fókusz

Köszönjük a részvételt mindenkinek, jövőre találkozunk.

Kima Norbi egy kis érdekességet is megosztott a jelenlévőkkel, melyet ezúton is ajánlunk figyelmetekbe. A Titkolt Ellenállás web-oldala a közelmúltban megújult, ugyanis mind itthonról, mind külföldről folyamatos az érdeklődés a korábbi kiadványok iránt. A webshop mellett a zenekar történetével is megismerkedhetnek a fiatalabbak, illetve több videó is elérhető a felületen keresztül. A weboldal ide kattintva érhető el.

Forrás: Légió Hungária

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Alig egy évszázad alatt a feminista nőknek sikerült tönkretenniük a népszaporulatot mindenhol a nyugati világban.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

Horogkeresztes zászlókat lengetve és a Führert éltetve vonultak fel fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoportok a floridai Orlandó városában a hétvégén.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

1945. február 19-én Himmler elrendelte, hogy 37-es hadrendi számon mihamarabb egy új SS-önkéntes-lovashadosztály felállítását kell megkezdeni.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Napjainkban a globalizmus legfőbb hatásaként az egész világot általános és egyre növekvő degeneráltság jellemzi, amelytől senki sem tud elmenekülni.

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). 

1918 elején látott hozzá a szovjet vezetés az ortodox egyház szétveréséhez, ami aztán a 30-as években teljesedett ki.

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

A Harmadik Birodalom létrejöttekor Adolf Hitler bevezette a "Führer ajándékát" az ifjú házasoknak.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

A Magyar Királyság számára 1941-ben, az 1944-es esztendőben pedig már a visszacsatolt Székelyföldön is érezhető volt a háború előszele, hiszen az eleddig érintetlen székely alakulatok is sorra kapták a mozgósítási parancsokat.

Apámmal együtt honvédségi alkalmazottak voltunk a HM-hez tartozó Kincstári Gazdaság nevű szervnél. Apám parádés kocsis volt. Két szép lipicai lovat hajtott: Mosolyt meg Katót.