Kövess minket -on és -en!

A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944-es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátaljai történész kutatók részvételével kedden Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, "háromnapos munkára" vagy málenkij robotra történt elhurcolásának katonai-politikai hátterét és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai, szociális helyzetére gyakorolt hatását. A történész szerint az előkerült listák adatainak összesítése azt valószínűsíti, hogy 30 ezer fő a szovjet lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak száma.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve - családok történetein keresztül - vázolta az 1944-es deportálás és a szovjet megszállás következményeit a Beregszászhoz közeli Nagybereg község lakosságára nézve. A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette, különös tekintettel a református papok jelentős részének szovjet lágerekbe való elhurcolására. A tudományos konferencia után Szász Jenő, az NSKI elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét. Szász Jenő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944-ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása miatt kénytelenek szülőföldjükről elmenni.

"A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence különböző sarkaiból", hogy történelmünk tragikus szakaszai után biztató jövőt építhessünk, "a közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk" - fogalmazott az NSKI elnöke, megjegyezve.

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.