Kövess minket -on és -en!

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Az észt hatóságok felavatták a felújított emlékművet két Waffen-SS veteránnak, akik a második világháborúban a tengely oldalán harcoltak a bolsevik Vörös Hadsereg ellen – jelentette a helyi sajtó.

Az emlékmű története 1996-ra nyúlik vissza. 2009-ben leszerelték és a helyi katonai múzeumba szállították, miután a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy „nem illik Johvi környezetébe”.

A Postimees újság regionális fiókja szerint az északi Johvi város helyi tisztviselői és aktivistái részt vettek a 20. észt SS-önkéntes hadosztályban szolgáló Georg Sooden őrnagy és Raul Juriado hadnagy emlékművének helyreállításán rendezett ünnepségen. Mindketten a csatatéren haltak meg Narva stratégiai kapocspontjától nyugatra 1944 nyarán, amikor a Nagynémet Birodalom küzdött a szovjet előrenyomulás megfékezéséért.

Vallo Reimaa, a helyi tanács elnöke az ünnepségen beszédében elmondta, hogy számára és társai számára régóta az elsődleges cél az, hogy helyreállítsák a szabadságharcban elesett áldozatok emlékművét.

Meelis Kiili nyugalmazott vezérőrnagy és parlamenti képviselő üdvözölte az emlékművet, mondván, Észtország „egy egész generációra fog emlékezni férfiak és nők, akiknek életét a bolsevik terror ölte meg”. Hozzátette: „honfitársainak meg kell őrizniük szabadságunkat" a jövő nemzedékei érdekében, akik észtül beszélnek és továbbviszik az észt szellemet”.

Az Észt Statisztikai Hivatal szerint Johvi Ida-Viru megyében található, ahol az oroszok alkotják a lakosság nagy részét.

Georg Sooden az észt hadsereg tagja volt a második világháború előtt, és 1940-ben besorozták a Vörös Hadseregbe, miután Észtországot a Szovjetunió megszállta. 1941 júliusának végén, hetekkel azután, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót, átállt a felszabadító német hadsereghez, és zászlóaljparancsnoki rangra emelkedett. 1944-ben zászlóalját beépítették a 20. észt SS-önkéntes hadosztályba.

Ami Raul Juriadót illeti, a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy fiatalabb tiszt volt Sooden egységében.

A 20. észt SS önkéntes hadosztály a Waffen-SS észt légió tagja volt, amely aktívan részt vett a partizánellenes akciókban. Összesen 70 000 észt vettek fel különböző egységekben, bár sokan sorkatonák voltak.

Orosz tisztviselők évek óta kongatják a vészharangot a „náci ideológia újjáéledése” miatt a balti államokban, azt állítva, hogy ezek az országok a történelem átdolgozásában vesznek részt azáltal, hogy a nemzetiszocialista Németországgal való együttműködésüket a függetlenségért folytatott harcként értelmezik.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.