Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.
A roncsok közül 21 napjainkban is folyamatosan akadályozza a dunai hajózást, sőt nagyobb aszály idején egynémelyik felszínre is kerül.
A Goran Vesic szerb közlekedési és infrastrukturális miniszter a Facebookon közölte: először is megvizsgálják, hogy van-e robbanóanyag az elsüllyedt hadihajók fedélzetén, majd ezt követően a nyilvánosság elé tárják a roncsokatfw. Az utóbbi tíz évben többször is felmerült, hogy kiemelik a második világháborús hajókat a folyóból, ám ez mindeddig nem történt meg pénzhiány miatt. A projekt összköltsége a becslések szerint akár a 30 millió eurót is elérheti.
Szerbia összesen 21 ilyen roncsot tervez kiemelni a Dunából – mondta a tárcavezető. A projektet uniós forrásokból finanszírozzák. Azokban az időszakokban, amikor a Duna vízszintje a szárazság miatt csökken, a roncsok egy része rendszeresen felszínre kerül, és nyolc évtizede akadályozza a hajózást a Duna egyes szakaszain Prahovo térségében, ahol a Duna képezi a határt Szerbia és Románia között. Tudvalevő, hogy több hajó még mindig több tonna lőszert és robbanóanyagot tartalmaz.
A tervek szerint akár öt évig is tarthat a feltárás, mert a hajókat darabokra kell vágniuk a búvároknak. Amikor robbanószerhez érnek, akkor azt előbb hatástalanítani kell, és csak utána folytatódhat tovább a munka.
Korabeli sajtóbeszámolók szerint Románia már az 1980-as években megpróbált eltávolítani egy roncsot, de az felrobbant és két búvár életét veszítette. A mai technológiai fejlettségi szint azonban lehetővé teszi, hogy a fel nem robbant lőszerek pontos helyét és a legjobb megközelítési módot meghatározzák.
|
|
|
|
|
|
A roncsok miatt a folyó hat kilométeres szakaszán csak egy szűk, 50 méteres csatornán lehet hajózni, ezért a szembejövő hajók gyakran több órát is várakoznak, kerülésre vagy kitérésre ugyanis nincs lehetőség. A navigációs térképeken a Duna szerb–román határon található szakaszát fehér színnel jelzik, ami azt jelenti, hogy feltérképezetlen területről van szó. A prahovói kikötőt is csak néhány éve aknamentesítették.
1944 augusztusára a szovjet hadsereg nyugat felé nyomult előre, és már Prahovótól felfelé a Dunán lévő Vaskapu szurdokot is ellenőrizte. A német flotta eredetileg tervezett kivonulása a Dunáról és a Fekete-tengerről a folyó mentén már nem volt lehetséges. Ennek következtében Paul Willy Zieb német ellentengernagy elrendelte 177 hadihajó és teherhajó elsüllyesztését.
A fedélzeten tartózkodó mintegy 8000 katona és civil nagy része gyalog vonult vissza az előre nyomuló Vörös Hadsereg elől. Az akkor elsüllyesztett hajók egy részét röviddel a háború befejezése után kihúzták a Dunából, emlékeztet a DPA hírügynökség, de rengeteg, a becslések szerint mintegy 40 hajóroncs még mindig a meder mélyén hever, ezek közül 21 akadályozza a hajózást.
