Kövess minket -on és -en!

A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes cselekményt követnek el, legalábbis ez derül ki a kormány válaszából, amelyre a kérdést a német parlamentben tették fel a kabinetnek.

A kormány szerint idén eddig 1555 antiszemita cselekményt regisztráltak országszerte, ebből 55 esetet minősítettek erőszakos cselekménynek. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más „bűncselekményt” is felsorol:

Ilyen például az úgynevezett „gyűlöletkeltés” és „uszítás”, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az „alkotmányellenes szervezetek” jeleinek használata, ami többnyire hazafias jelképek viselését jelenti Németországban.

A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó szupremácista aktivista szerint a muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidókra. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali hazafi, de ott vannak a muszlimok tömegei, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidók iránti ellenszenvüket.

2021-ben sem volt más a helyzet, főleg Berlinben, ahol 661 eljárást indítottak antiszemita cselekmények miatt; ez óriási növekedés a 2020-as adathoz képest, ami 417 esetről számolt be.

A tavalyi támadásoknak egyébként halálos áldozatai is voltak. A németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „az antiszemita bűncselekmények számának tavalyi ugrásszerű növekedése mélyen megdöbbentő, de sajnos nem igazán meglepő”.

Schuster ezért úgy véli, hogy „az antiszemitizmus elleni harcot folytatni és fokozni kell minden szinten – a politikában, a tudományban és a kultúrában, a médiában, valamint az iskolákban és az egyetemeken”.


Franciaországban is antiszemita a helyzet

Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, 500 000 fővel, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is.

A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, melyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus, és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-helyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, a zsidók vallási szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve, minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál intenztívebb a helyzet az antiszemitizmus tekintetében.

A felmérés összes szempontját egybevéve Franciaország a tizedik helyen végzett a tizenkét ország közül, messze lemaradva az első helyet megszerző Olaszország mögött. A cikkből az is kiderül, hogy Magyarország lett a második a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.

Ami a zsidó közösség tagjainak biztonságát illeti, Franciaország az utolsó helyen végzett, itt aggódnak a leginkább a biztonságukért a zsidók, ebben a kategóriában az első helyet Dánia szerezte meg.

A legutóbbi antiszemita gyilkosság 2018-ban történt, az áldozat egy 85 éves egykori koncentrációs táborlakó, Mirelle Knoll volt, akit támadója, az afrikai származású muszlim Yacine Mihoub 11 késszúrással meggyilkolt, majd felgyújtotta a holttestét. Az ügy tárgyalása 2021 novemberében volt, az elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Egy másik antiszemita gyilkosság áldozata a 65 éves ortodox zsidó nő, Sarah Halimi esete szintén nagy viszhangot keltett. A nőhöz 2017-ben betört a szomszédja, a 27 éves migráns hátterű Kobili Traore, aki először megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette.

Később a bíróság felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.

Egy másik híres zsidóellenes cselekmény 2015-ben történt Franciaországban, amikor január 9-én a Hyper Cacher nevű párizsi élelmiszerboltban az állig felfegyverzett muzulmán aktivista, Amedy Coulibaly négy zsidót kivégzett, további tizenhét személyt pedig túszul ejtett.

2006-ban is nemzetközi viszhangott keltett Ilan Halimi meggyilkolása. A 23 éves zsidót elrabolták, majd három hétig fogva tartotta a Barbárok elnevezésű, főleg muszlimokból álló csoport.

Egy radiátorhoz kötözték, ütlegelték és többször megkínozták. A banda 450 ezer euró váltságdíjat követelt a zsidó férfi családjától. A pénz átadására nem került sor, a félholt Ilan Halimire az utcán találtak rá Párizs külvárosában, testének nagy részét égési sebek borították, majd kórházba szállítás közben kiszenvedett.

Kövess minket -on és -en!

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.