Kövess minket -on és -en!

A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes cselekményt követnek el, legalábbis ez derül ki a kormány válaszából, amelyre a kérdést a német parlamentben tették fel a kabinetnek.

A kormány szerint idén eddig 1555 antiszemita cselekményt regisztráltak országszerte, ebből 55 esetet minősítettek erőszakos cselekménynek. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más „bűncselekményt” is felsorol:

Ilyen például az úgynevezett „gyűlöletkeltés” és „uszítás”, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az „alkotmányellenes szervezetek” jeleinek használata, ami többnyire hazafias jelképek viselését jelenti Németországban.

A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó szupremácista aktivista szerint a muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidókra. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali hazafi, de ott vannak a muszlimok tömegei, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidók iránti ellenszenvüket.

2021-ben sem volt más a helyzet, főleg Berlinben, ahol 661 eljárást indítottak antiszemita cselekmények miatt; ez óriási növekedés a 2020-as adathoz képest, ami 417 esetről számolt be.

A tavalyi támadásoknak egyébként halálos áldozatai is voltak. A németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „az antiszemita bűncselekmények számának tavalyi ugrásszerű növekedése mélyen megdöbbentő, de sajnos nem igazán meglepő”.

Schuster ezért úgy véli, hogy „az antiszemitizmus elleni harcot folytatni és fokozni kell minden szinten – a politikában, a tudományban és a kultúrában, a médiában, valamint az iskolákban és az egyetemeken”.


Franciaországban is antiszemita a helyzet

Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, 500 000 fővel, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is.

A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, melyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus, és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-helyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, a zsidók vallási szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve, minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál intenztívebb a helyzet az antiszemitizmus tekintetében.

A felmérés összes szempontját egybevéve Franciaország a tizedik helyen végzett a tizenkét ország közül, messze lemaradva az első helyet megszerző Olaszország mögött. A cikkből az is kiderül, hogy Magyarország lett a második a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.

Ami a zsidó közösség tagjainak biztonságát illeti, Franciaország az utolsó helyen végzett, itt aggódnak a leginkább a biztonságukért a zsidók, ebben a kategóriában az első helyet Dánia szerezte meg.

A legutóbbi antiszemita gyilkosság 2018-ban történt, az áldozat egy 85 éves egykori koncentrációs táborlakó, Mirelle Knoll volt, akit támadója, az afrikai származású muszlim Yacine Mihoub 11 késszúrással meggyilkolt, majd felgyújtotta a holttestét. Az ügy tárgyalása 2021 novemberében volt, az elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Egy másik antiszemita gyilkosság áldozata a 65 éves ortodox zsidó nő, Sarah Halimi esete szintén nagy viszhangot keltett. A nőhöz 2017-ben betört a szomszédja, a 27 éves migráns hátterű Kobili Traore, aki először megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette.

Később a bíróság felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.

Egy másik híres zsidóellenes cselekmény 2015-ben történt Franciaországban, amikor január 9-én a Hyper Cacher nevű párizsi élelmiszerboltban az állig felfegyverzett muzulmán aktivista, Amedy Coulibaly négy zsidót kivégzett, további tizenhét személyt pedig túszul ejtett.

2006-ban is nemzetközi viszhangott keltett Ilan Halimi meggyilkolása. A 23 éves zsidót elrabolták, majd három hétig fogva tartotta a Barbárok elnevezésű, főleg muszlimokból álló csoport.

Egy radiátorhoz kötözték, ütlegelték és többször megkínozták. A banda 450 ezer euró váltságdíjat követelt a zsidó férfi családjától. A pénz átadására nem került sor, a félholt Ilan Halimire az utcán találtak rá Párizs külvárosában, testének nagy részét égési sebek borították, majd kórházba szállítás közben kiszenvedett.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.