Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes cselekményt követnek el, legalábbis ez derül ki a kormány válaszából, amelyre a kérdést a német parlamentben tették fel a kabinetnek.

A kormány szerint idén eddig 1555 antiszemita cselekményt regisztráltak országszerte, ebből 55 esetet minősítettek erőszakos cselekménynek. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más „bűncselekményt” is felsorol:

Ilyen például az úgynevezett „gyűlöletkeltés” és „uszítás”, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az „alkotmányellenes szervezetek” jeleinek használata, ami többnyire hazafias jelképek viselését jelenti Németországban.

A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó szupremácista aktivista szerint a muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidókra. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali hazafi, de ott vannak a muszlimok tömegei, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidók iránti ellenszenvüket.

2021-ben sem volt más a helyzet, főleg Berlinben, ahol 661 eljárást indítottak antiszemita cselekmények miatt; ez óriási növekedés a 2020-as adathoz képest, ami 417 esetről számolt be.

A tavalyi támadásoknak egyébként halálos áldozatai is voltak. A németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „az antiszemita bűncselekmények számának tavalyi ugrásszerű növekedése mélyen megdöbbentő, de sajnos nem igazán meglepő”.

Schuster ezért úgy véli, hogy „az antiszemitizmus elleni harcot folytatni és fokozni kell minden szinten – a politikában, a tudományban és a kultúrában, a médiában, valamint az iskolákban és az egyetemeken”.


Franciaországban is antiszemita a helyzet

Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, 500 000 fővel, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is.

A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, melyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus, és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-helyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, a zsidók vallási szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve, minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál intenztívebb a helyzet az antiszemitizmus tekintetében.

A felmérés összes szempontját egybevéve Franciaország a tizedik helyen végzett a tizenkét ország közül, messze lemaradva az első helyet megszerző Olaszország mögött. A cikkből az is kiderül, hogy Magyarország lett a második a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.

Ami a zsidó közösség tagjainak biztonságát illeti, Franciaország az utolsó helyen végzett, itt aggódnak a leginkább a biztonságukért a zsidók, ebben a kategóriában az első helyet Dánia szerezte meg.

A legutóbbi antiszemita gyilkosság 2018-ban történt, az áldozat egy 85 éves egykori koncentrációs táborlakó, Mirelle Knoll volt, akit támadója, az afrikai származású muszlim Yacine Mihoub 11 késszúrással meggyilkolt, majd felgyújtotta a holttestét. Az ügy tárgyalása 2021 novemberében volt, az elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Egy másik antiszemita gyilkosság áldozata a 65 éves ortodox zsidó nő, Sarah Halimi esete szintén nagy viszhangot keltett. A nőhöz 2017-ben betört a szomszédja, a 27 éves migráns hátterű Kobili Traore, aki először megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette.

Később a bíróság felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.

Egy másik híres zsidóellenes cselekmény 2015-ben történt Franciaországban, amikor január 9-én a Hyper Cacher nevű párizsi élelmiszerboltban az állig felfegyverzett muzulmán aktivista, Amedy Coulibaly négy zsidót kivégzett, további tizenhét személyt pedig túszul ejtett.

2006-ban is nemzetközi viszhangott keltett Ilan Halimi meggyilkolása. A 23 éves zsidót elrabolták, majd három hétig fogva tartotta a Barbárok elnevezésű, főleg muszlimokból álló csoport.

Egy radiátorhoz kötözték, ütlegelték és többször megkínozták. A banda 450 ezer euró váltságdíjat követelt a zsidó férfi családjától. A pénz átadására nem került sor, a félholt Ilan Halimire az utcán találtak rá Párizs külvárosában, testének nagy részét égési sebek borították, majd kórházba szállítás közben kiszenvedett.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

A Denisz Kapusztyin vezette Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) állítása szerint több, Oroszországban végrehajtott támadást vitt véghez 2022-es megalakulása óta, ám nem ő az egyetlen, aki orosz gyökerű, s ukrán oldalon harcoló fegyveres csoportot vezet.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Megdöbbentőnek nevezte a magyar külügyminiszter azt, ahogy a média kezeli Ilaria Salis ügyét. Szíjjártó Pétert egy Londonban tartott előadáson kérdezték antifa terroristanőről, és hangsúlyozta: azt az embert védik, aki azzal a céllal érkezett Budapestre, hogy agyonverjen embereket az utcán.