Kövess minket -on és -en!

A francia kormány bejelentette, hogy „sértő, antiszemita hangvételű” beszéd miatt bezárt egy újabb mecsetet az ország déli részén fekvő Cannes-ban – írja az MTI.

Ez már a harmadik mecset, amelyet néhány hónapon belül bezártak Franciaországban, ahol a 2015-ös merényletek óta a hatóságok figyelemmel kísérik az iszlamista retorikát.

A több mint 2500 muszlim imahely közül hetven radikalizálódott – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a CNews televíziós csatornának adott interjúban.

A politikus tárcája december végén jelezte, hogy az említett imahelyek közül 21 jelenleg zárva van. Ennek oka közigazgatási előírásokkal, bírósági döntéssel, bérbeadással, munkálatokkal vagy közigazgatási zár alá vétellel magyarázhatók.

Öt imahelynél vizsgálták a bezárás lehetőségét, ezek között volt a Cannes-ban lévő is. Darmanin azt mondta:

„Bezárjuk, mert antiszemita megjegyzésekkel, illetve több iszlamista tevékenységgel gyanúsított egyesület, a CCIF és a BarakaCity támogatásával vádolhatók.”

A CCIF magát franciaországi iszlamofóbia elleni muzulmán szervezetnek nevezi, a másik szervezet, a BarakaCity pedig radikális iszlám tanokat hirdető csoport.

A miniszter az iszlamizmus népszerűsítésével vádolta a CCIF-et és a BarakaCityt 2020 őszén, amikor Samuel Paty történelem–földrajz tanár lefejezését követően feloszlatták őket. Egy fiatal iszlamista két éve ölte meg a pedagógust Párizs közelében, azt hozva fel tette indoklásaként, hogy Paty az órán Mohamed prófétáról készült karikatúrákról beszélt a diákjainak.

Cannes közel fekszik Nizzához, amely 2016-ban az utóbbi évek egyik legvéresebb dzsihadista támadásának színhelye volt az országban; 86 ember halt meg a terrormerényletben.

Korábban Beauvais-ban zártak be egy mecsetet, ahol az imám többek között a fegyveres dzsihádról szónokolt. A belügyminiszter szerint a mecset, amely mintegy négyszáz hívőnek adott otthont, a francia köztársasági modellt és Franciaországot támadta.

Kövess minket -on és -en!

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.