Kövess minket -on és -en!

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Marie-Hélène Thoraval azt követően kérte a felülvizsgálatot, hogy a bíróság nem ismerte el, hogy a fiú halálában a fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

A francia Alpok közelében fekvő Crépol nevű kistelepülésen 2023. november 18-án minden ok és előzmény nélkül megrohant egy helyi rendezvényt egy migráns hátterű fiatalokból álló banda (a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el autóikkal), és tagjai többeket megkéseltek.

A támadók azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy fehéreket gyilkoljunk!” – számolt be a történteket követően a Le Dauphine libéré című hírlap egy szemtanú állítására hivatkozva.

Nemcsak fenyegetőztek: késeikkel összevissza szabdalták a jelenlevőket, és meggyilkolták azt a Thomas nevű, 16 éves fiút, akinek vezetéknevét – valószínűleg a család védelmében – a sajtóban nem tették közzé.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban

„A bűnük az volt, hogy fiatal franciák voltak Franciaországban” – fogalmazott az eset kapcsán Jordan Bardella, a második legnagyobb parlamenti párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban, és később is tabutémának számított az ügy társadalmi szinten történő felemlegetése: Gérald Darmanin belügyminiszter feloszlatta a csoportot, melynek tagjai békés megemlékezést szerveztek a fővárosban Thomas emlékére. A baloldali és liberális francia sajtóorgánumok átvették a belügyminiszter szóhasználatát, és szélsőjobboldalinak nevezték a megemlékezőket.

Mivel a támadók a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el, a helyi polgármester, Marie-Hélène Thoraval több alkalommal is sürgette a tettesek felkutatását és megbüntetését, „vadembereknek” nevezve a város lakosait is terrorizáló elkövetőket, akik közül néhányat őrizetbe vett a rendőrség.

A bíróság nem lát az ügyben fehérellenes rasszizmust

A polgármestert, aki több alkalommal határozottan kiállt a támadók megbüntetése mellett, szinte folyamatosan halálos fenyegetések érik a Franciaországban nagy számban élő muszlim szélsőségesek részéről. Két fenyegetődző ellen eljárás indult, egyiküket nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, a másikuknak február 5-én lesz a tárgyalása.

Több mint egy hónappal Thomas halála után kilenc ember ellen emeltek vádat, ám a bíróság egyelőre a családja kérése ellenére sem ismerte el, hogy a fiatalember halálában fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

Marie-Hélène Thoraval szerint viszont a bíróságnak újra kellene értékelnie a történtek minősítését. A polgármester úgy véli, a fehérekkel szembeni rasszizmus tabunak számít, a bíróság ezért nem akarja elismerni a gyilkosság rasszista jellegét, hiszen akkor ez a fogalom tényszerűvé válna.

A polgármester lefejezésével fenyegetőztek

Thoraval a tabuk felszámolására szólított fel, hiszen szerinte efféle tilalmakra nem lehet társadalmat építeni. A polgármestert utóbbi nyilatkozatai okán még súlyosabb fenyegetések érték, lefejezését is kilátásba helyezték.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.