Kövess minket -on és -en!

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Marie-Hélène Thoraval azt követően kérte a felülvizsgálatot, hogy a bíróság nem ismerte el, hogy a fiú halálában a fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

A francia Alpok közelében fekvő Crépol nevű kistelepülésen 2023. november 18-án minden ok és előzmény nélkül megrohant egy helyi rendezvényt egy migráns hátterű fiatalokból álló banda (a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el autóikkal), és tagjai többeket megkéseltek.

A támadók azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy fehéreket gyilkoljunk!” – számolt be a történteket követően a Le Dauphine libéré című hírlap egy szemtanú állítására hivatkozva.

Nemcsak fenyegetőztek: késeikkel összevissza szabdalták a jelenlevőket, és meggyilkolták azt a Thomas nevű, 16 éves fiút, akinek vezetéknevét – valószínűleg a család védelmében – a sajtóban nem tették közzé.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban

„A bűnük az volt, hogy fiatal franciák voltak Franciaországban” – fogalmazott az eset kapcsán Jordan Bardella, a második legnagyobb parlamenti párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban, és később is tabutémának számított az ügy társadalmi szinten történő felemlegetése: Gérald Darmanin belügyminiszter feloszlatta a csoportot, melynek tagjai békés megemlékezést szerveztek a fővárosban Thomas emlékére. A baloldali és liberális francia sajtóorgánumok átvették a belügyminiszter szóhasználatát, és szélsőjobboldalinak nevezték a megemlékezőket.

Mivel a támadók a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el, a helyi polgármester, Marie-Hélène Thoraval több alkalommal is sürgette a tettesek felkutatását és megbüntetését, „vadembereknek” nevezve a város lakosait is terrorizáló elkövetőket, akik közül néhányat őrizetbe vett a rendőrség.

A bíróság nem lát az ügyben fehérellenes rasszizmust

A polgármestert, aki több alkalommal határozottan kiállt a támadók megbüntetése mellett, szinte folyamatosan halálos fenyegetések érik a Franciaországban nagy számban élő muszlim szélsőségesek részéről. Két fenyegetődző ellen eljárás indult, egyiküket nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, a másikuknak február 5-én lesz a tárgyalása.

Több mint egy hónappal Thomas halála után kilenc ember ellen emeltek vádat, ám a bíróság egyelőre a családja kérése ellenére sem ismerte el, hogy a fiatalember halálában fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

Marie-Hélène Thoraval szerint viszont a bíróságnak újra kellene értékelnie a történtek minősítését. A polgármester úgy véli, a fehérekkel szembeni rasszizmus tabunak számít, a bíróság ezért nem akarja elismerni a gyilkosság rasszista jellegét, hiszen akkor ez a fogalom tényszerűvé válna.

A polgármester lefejezésével fenyegetőztek

Thoraval a tabuk felszámolására szólított fel, hiszen szerinte efféle tilalmakra nem lehet társadalmat építeni. A polgármestert utóbbi nyilatkozatai okán még súlyosabb fenyegetések érték, lefejezését is kilátásba helyezték.

Kövess minket -on és -en!

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.