Kövess minket -on és -en!

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Marie-Hélène Thoraval azt követően kérte a felülvizsgálatot, hogy a bíróság nem ismerte el, hogy a fiú halálában a fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

A francia Alpok közelében fekvő Crépol nevű kistelepülésen 2023. november 18-án minden ok és előzmény nélkül megrohant egy helyi rendezvényt egy migráns hátterű fiatalokból álló banda (a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el autóikkal), és tagjai többeket megkéseltek.

A támadók azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy fehéreket gyilkoljunk!” – számolt be a történteket követően a Le Dauphine libéré című hírlap egy szemtanú állítására hivatkozva.

Nemcsak fenyegetőztek: késeikkel összevissza szabdalták a jelenlevőket, és meggyilkolták azt a Thomas nevű, 16 éves fiút, akinek vezetéknevét – valószínűleg a család védelmében – a sajtóban nem tették közzé.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban

„A bűnük az volt, hogy fiatal franciák voltak Franciaországban” – fogalmazott az eset kapcsán Jordan Bardella, a második legnagyobb parlamenti párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban, és később is tabutémának számított az ügy társadalmi szinten történő felemlegetése: Gérald Darmanin belügyminiszter feloszlatta a csoportot, melynek tagjai békés megemlékezést szerveztek a fővárosban Thomas emlékére. A baloldali és liberális francia sajtóorgánumok átvették a belügyminiszter szóhasználatát, és szélsőjobboldalinak nevezték a megemlékezőket.

Mivel a támadók a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el, a helyi polgármester, Marie-Hélène Thoraval több alkalommal is sürgette a tettesek felkutatását és megbüntetését, „vadembereknek” nevezve a város lakosait is terrorizáló elkövetőket, akik közül néhányat őrizetbe vett a rendőrség.

A bíróság nem lát az ügyben fehérellenes rasszizmust

A polgármestert, aki több alkalommal határozottan kiállt a támadók megbüntetése mellett, szinte folyamatosan halálos fenyegetések érik a Franciaországban nagy számban élő muszlim szélsőségesek részéről. Két fenyegetődző ellen eljárás indult, egyiküket nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, a másikuknak február 5-én lesz a tárgyalása.

Több mint egy hónappal Thomas halála után kilenc ember ellen emeltek vádat, ám a bíróság egyelőre a családja kérése ellenére sem ismerte el, hogy a fiatalember halálában fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

Marie-Hélène Thoraval szerint viszont a bíróságnak újra kellene értékelnie a történtek minősítését. A polgármester úgy véli, a fehérekkel szembeni rasszizmus tabunak számít, a bíróság ezért nem akarja elismerni a gyilkosság rasszista jellegét, hiszen akkor ez a fogalom tényszerűvé válna.

A polgármester lefejezésével fenyegetőztek

Thoraval a tabuk felszámolására szólított fel, hiszen szerinte efféle tilalmakra nem lehet társadalmat építeni. A polgármestert utóbbi nyilatkozatai okán még súlyosabb fenyegetések érték, lefejezését is kilátásba helyezték.

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.