Kövess minket -on és -en!

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Marie-Hélène Thoraval azt követően kérte a felülvizsgálatot, hogy a bíróság nem ismerte el, hogy a fiú halálában a fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

A francia Alpok közelében fekvő Crépol nevű kistelepülésen 2023. november 18-án minden ok és előzmény nélkül megrohant egy helyi rendezvényt egy migráns hátterű fiatalokból álló banda (a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el autóikkal), és tagjai többeket megkéseltek.

A támadók azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy fehéreket gyilkoljunk!” – számolt be a történteket követően a Le Dauphine libéré című hírlap egy szemtanú állítására hivatkozva.

Nemcsak fenyegetőztek: késeikkel összevissza szabdalták a jelenlevőket, és meggyilkolták azt a Thomas nevű, 16 éves fiút, akinek vezetéknevét – valószínűleg a család védelmében – a sajtóban nem tették közzé.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban

„A bűnük az volt, hogy fiatal franciák voltak Franciaországban” – fogalmazott az eset kapcsán Jordan Bardella, a második legnagyobb parlamenti párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban, és később is tabutémának számított az ügy társadalmi szinten történő felemlegetése: Gérald Darmanin belügyminiszter feloszlatta a csoportot, melynek tagjai békés megemlékezést szerveztek a fővárosban Thomas emlékére. A baloldali és liberális francia sajtóorgánumok átvették a belügyminiszter szóhasználatát, és szélsőjobboldalinak nevezték a megemlékezőket.

Mivel a támadók a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el, a helyi polgármester, Marie-Hélène Thoraval több alkalommal is sürgette a tettesek felkutatását és megbüntetését, „vadembereknek” nevezve a város lakosait is terrorizáló elkövetőket, akik közül néhányat őrizetbe vett a rendőrség.

A bíróság nem lát az ügyben fehérellenes rasszizmust

A polgármestert, aki több alkalommal határozottan kiállt a támadók megbüntetése mellett, szinte folyamatosan halálos fenyegetések érik a Franciaországban nagy számban élő muszlim szélsőségesek részéről. Két fenyegetődző ellen eljárás indult, egyiküket nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, a másikuknak február 5-én lesz a tárgyalása.

Több mint egy hónappal Thomas halála után kilenc ember ellen emeltek vádat, ám a bíróság egyelőre a családja kérése ellenére sem ismerte el, hogy a fiatalember halálában fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

Marie-Hélène Thoraval szerint viszont a bíróságnak újra kellene értékelnie a történtek minősítését. A polgármester úgy véli, a fehérekkel szembeni rasszizmus tabunak számít, a bíróság ezért nem akarja elismerni a gyilkosság rasszista jellegét, hiszen akkor ez a fogalom tényszerűvé válna.

A polgármester lefejezésével fenyegetőztek

Thoraval a tabuk felszámolására szólított fel, hiszen szerinte efféle tilalmakra nem lehet társadalmat építeni. A polgármestert utóbbi nyilatkozatai okán még súlyosabb fenyegetések érték, lefejezését is kilátásba helyezték.

Kövess minket -on és -en!

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.