Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Marie-Hélène Thoraval azt követően kérte a felülvizsgálatot, hogy a bíróság nem ismerte el, hogy a fiú halálában a fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

A francia Alpok közelében fekvő Crépol nevű kistelepülésen 2023. november 18-án minden ok és előzmény nélkül megrohant egy helyi rendezvényt egy migráns hátterű fiatalokból álló banda (a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el autóikkal), és tagjai többeket megkéseltek.

A támadók azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy fehéreket gyilkoljunk!” – számolt be a történteket követően a Le Dauphine libéré című hírlap egy szemtanú állítására hivatkozva.

Nemcsak fenyegetőztek: késeikkel összevissza szabdalták a jelenlevőket, és meggyilkolták azt a Thomas nevű, 16 éves fiút, akinek vezetéknevét – valószínűleg a család védelmében – a sajtóban nem tették közzé.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban

„A bűnük az volt, hogy fiatal franciák voltak Franciaországban” – fogalmazott az eset kapcsán Jordan Bardella, a második legnagyobb parlamenti párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A történteket egy ideig hallgatás övezte a francia sajtóban, és később is tabutémának számított az ügy társadalmi szinten történő felemlegetése: Gérald Darmanin belügyminiszter feloszlatta a csoportot, melynek tagjai békés megemlékezést szerveztek a fővárosban Thomas emlékére. A baloldali és liberális francia sajtóorgánumok átvették a belügyminiszter szóhasználatát, és szélsőjobboldalinak nevezték a megemlékezőket.

Mivel a támadók a közeli Romans-sur-Isère-ből indultak el, a helyi polgármester, Marie-Hélène Thoraval több alkalommal is sürgette a tettesek felkutatását és megbüntetését, „vadembereknek” nevezve a város lakosait is terrorizáló elkövetőket, akik közül néhányat őrizetbe vett a rendőrség.

A bíróság nem lát az ügyben fehérellenes rasszizmust

A polgármestert, aki több alkalommal határozottan kiállt a támadók megbüntetése mellett, szinte folyamatosan halálos fenyegetések érik a Franciaországban nagy számban élő muszlim szélsőségesek részéről. Két fenyegetődző ellen eljárás indult, egyiküket nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, a másikuknak február 5-én lesz a tárgyalása.

Több mint egy hónappal Thomas halála után kilenc ember ellen emeltek vádat, ám a bíróság egyelőre a családja kérése ellenére sem ismerte el, hogy a fiatalember halálában fehérellenes rasszizmus játszott volna szerepet.

Marie-Hélène Thoraval szerint viszont a bíróságnak újra kellene értékelnie a történtek minősítését. A polgármester úgy véli, a fehérekkel szembeni rasszizmus tabunak számít, a bíróság ezért nem akarja elismerni a gyilkosság rasszista jellegét, hiszen akkor ez a fogalom tényszerűvé válna.

A polgármester lefejezésével fenyegetőztek

Thoraval a tabuk felszámolására szólított fel, hiszen szerinte efféle tilalmakra nem lehet társadalmat építeni. A polgármestert utóbbi nyilatkozatai okán még súlyosabb fenyegetések érték, lefejezését is kilátásba helyezték.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Megkezdődött kedden Frankfurtban a XIII. Heinrich Reuss herceg türingiai ingatlanvállalkozó és arisztokrata által vezetett államellenes csoport kilenc feltételezett tagja ellen terrorizmus és hazaárulás miatt indított per tárgyalása.

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Lapos képernyős televízió, külön mosdó és négy darab emeletes ágy – ilyen körülmények között tartják fogva Ilaria Salist, a milánói terroristát, az antifa támadások első rendű vádlottját.

A részvevők a legújabb adásban a rasszokról,  a rasszkérdést megközelítő különféle szemléletekről, és egy világnézetileg helyes, egészséges rassztudatról beszélgettek.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.