Kövess minket -on és -en!

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Ausztriában eddig is a világ legszigorúbb törvényei voltak életben a „holokauszt tagadása” és a „nácibarát tevékenységek” ellen.

2022-ben az osztrák kormány úgy döntött, hogy módosítja az 1947-es úgynevezett tilalmi törvényét, hogy alkalmazkodjon az olyan közelmúltbeli fejleményekhez, mint az antiszemitizmus és a radikalizálódás fokozódása, bár azt nem verték nagy dobra, hogy ez jórészt az országban élő iszlámhitű araboknak és törököknek köszönhető.

A jogszabály szerint a nemzetiszocialista jelvények vagy a Hamász palesztin csoporthoz vagy a szélsőjobboldali mozgalmakhoz kapcsolódó jelképek viselése 20.000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A törvénymódosítás értelmében a holokauszt bárminemű bagatellizálása vagy tagadása – még ha csak részben is – büntetendő, kiterjesztve azt a kört, amely korábban csak a „durva” bagatellizálást kriminalizálta, jelentsen ez bármit.

A jogszabály – amelyhez a parlament kétharmados többsége volt szükséges – a nemzetiszocialista emléktárgyak elkobzását is lehetővé teszi büntetőjogi elítéléstől függetlenül.

Ezenkívül a jogszabály módosította a törvényt annak érdekében, hogy a joghatóságot kiterjessze olyan esetekre is, amikor osztrák állampolgárok Ausztria területén kívül követnek el gondolatbűncselekményeket az interneten.

A törvény értelmében bűnösnek talált köztisztviselőket eltiltják az állami foglalkoztatástól.

A hónap elején Alma Zadic igazságügyi miniszter „történelminek” nevezte a módosítást, hangsúlyozva, hogy a tilalmi törvény legutóbbi jelentős reformjára több mint 30 éve került sor. „Az átalakításra azért volt szükség, hogy a jövőben hatékonyabb és következetesebb fellépést lehessen tenni az antiszemitizmus, a jobboldali szélsőségesség és a dezinformáció ellen” – tette hozzá Zadic.

„Az a tény, hogy a holokauszt tagadása csak akkor legyen büntethető... ha legalább 10 ember előtt történik, rossz jelzést küld” – mondta Willi Mernyi, az Osztrák Mauthausen Bizottság elnöke múlt havi nyilatkozatában.

Kövess minket -on és -en!

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.