Kövess minket -on és -en!

December közepéig 2282 menedékkérő került menekültügyi őrizetbe a békéscsabai Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban,

tájékoztatott az MTI megkeresésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A több mint kétezer menedékkérő közül idén mindössze négyen kaptak menekülti és hatan oltalmazotti státust, azaz a menedékkérők többsége gazdasági menekültnek számít, tehát nem az üldöztetés, hanem a jobb élet reményében hagyta el otthonát. Békéscsabán jelenleg főként Koszovóból érkezett menedékkérők tartózkodnak.

Oltalmazottak esetében nem áll fenn a személyes üldöztetés veszélye, mint a menekülteknél; ilyen státust a magyar állam akkor ad, ha a menedékkérőt az országában – például polgárháború miatt – mégis súlyos veszély fenyegeti. Ötévente a BÁH felülvizsgálja a helyzetet, és ha már nem áll fenn a származási országban a súlyos veszélyhelyzet, akkor megvonják az oltalmazott státust.

Menekültügyi őrizetet tavaly július óta lehet elrendelni akkor, ha fennáll a veszély, hogy a menedékkérő elhagyja az eljárás ideje alatt az országot. Kívülről zárt, belül nyitott őrzött befogadó központnak a békéscsabai és a nyírbátori menekülttábor minősül.

Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója korábban azt mondta: a hivatal fennállása óta nem érkezett annyi menedékkérelem Magyarországra, mint 2013-ban és 2014-ben.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.